Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
2. Írások 163
egyházzá tevé, számukra különös saját lelkészt rendelt, de ennek élelmezéséről, lakásáról és egyéb szükségei fedezéséről semmi rendelést nem tett, helységük pedig mindazokról magántehetségükböl rendelkezni nem képes, paplak építés vagy az alapítványos közpénztárból, vagy az uradalmi felesleges tiszti épületek egyike engedtessék át paplakul. Vélemény. A jelen tárgy, melyre nézve első megtudni való az, [hogy a] védúrság (patronatus) jogai és kötelességei a földesuraságot, a községet vagy a vallásos alapot (fundus religionis) vagy a közálladalmat illetik-e? kivált első folyamodás útján nem a törvényhozás elébe tartozván, a vallás- és nevelésügyi minisztériumhoz lenne igazítandó, oly utasítással, hogy a maga útján és módján kihallgatván (a megyéspüspökkel együtt!) a kihallgatandókat, s voltaképp megtudván a megtudandókat, az egész dolgot igazságosan intézze el. A kérvényi választmány, s annak nevében és végzetéből: Palóczy László m.pr. választmányi elnök. 2.1.11. Palóczy véleménye Szatmár megyei lakosok pereskedéséről. 35 Debrecen, 1849. március 8. Szatmár megyei birtokos, Horváth József azt terjeszti elő, hogy miután sógora, Kölcsey Imre, ellene a tőle vásárlóit s nagyrészint úrbériségből álló vagyonok árából fizetetlenül maradt 10 ezer pengő forint iránt indított szóbeli perében hozott elmarasztaló ítélet végrehajtásának felfüggesztését, s az 1848-ik évi 9-ik és 15-ik t.[örvény]cikkek 3h jótékonyságának reá leendő kiterjesztését, az igazságügyi minisztériumtól annál fogva is kérte, mivel saját jószágaiból is tetemes mennyiségű úrbériséget veszített, de abbeli kérésétől az igazságügyi minisztérium hátirata által elmozdíttatott; magyarázza meg a törvényhozás azt, hogy a feljebb felhívott törvénycikkek ereje csak a törvény alkotása után indítandó követelésekre, vagy pedig azokra is kiterjedjen-e, melyek a törvény hozatalakor bíróság előtt folytak ugyan, de végrehajtatlanul maradtak. S e részben a törvény semmi kivételt nem tevén, kérését még annálfogva is szorgalmazza teljesíttetni, mivel vásárlási, zálogváltási pernek magára ruháztatásából eredvén, a megnyert perben hozott ítéletet mint ősiségből eredettet, szinte a törvény általi felfüggesztés miatt sem végre nem hajthatja, sem a pert törvényszékileg meg nem vizsgáltathatja. Vélemény. 33 MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase. 5A. Nr. 11. Megjelent: Közlöny, 1849. 49. sz. (március 10.) 171. p. Ld. még: Beér-Csizmadia, 1954. 375. p. Szintén dátumozatlan, vö. 27. jegyz. 36 Az 1848/9. tc. az úrbéri szolgáltatások eltörléséről és (elvben) a magán földesurak kártalanításáról, az 1848/15. tc. az ősiség eltörléséről rendelkezett. MT. 1836-1868. 232-233., 237. p.
