Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

2. Írások 163

egyházzá tevé, számukra különös saját lelkészt rendelt, de ennek élelmezéséről, la­kásáról és egyéb szükségei fedezéséről semmi rendelést nem tett, helységük pedig mindazokról magántehetségükböl rendelkezni nem képes, paplak építés vagy az ala­pítványos közpénztárból, vagy az uradalmi felesleges tiszti épületek egyike enged­tessék át paplakul. Vélemény. A jelen tárgy, melyre nézve első megtudni való az, [hogy a] védúrság (patronatus) jogai és kötelességei a földesuraságot, a községet vagy a vallásos alapot (fundus religionis) vagy a közálladalmat illetik-e? kivált első folyamodás útján nem a tör­vényhozás elébe tartozván, a vallás- és nevelésügyi minisztériumhoz lenne igazítan­dó, oly utasítással, hogy a maga útján és módján kihallgatván (a megyéspüspökkel együtt!) a kihallgatandókat, s voltaképp megtudván a megtudandókat, az egész dol­got igazságosan intézze el. A kérvényi választmány, s annak nevében és végzetéből: Palóczy László m.pr. választmányi elnök. 2.1.11. Palóczy véleménye Szatmár megyei lakosok pereskedéséről. 35 Debrecen, 1849. március 8. Szatmár megyei birtokos, Horváth József azt terjeszti elő, hogy miután sógora, Köl­csey Imre, ellene a tőle vásárlóit s nagyrészint úrbériségből álló vagyonok árából fi­zetetlenül maradt 10 ezer pengő forint iránt indított szóbeli perében hozott elma­rasztaló ítélet végrehajtásának felfüggesztését, s az 1848-ik évi 9-ik és 15-ik t.[ör­vény]cikkek 3h jótékonyságának reá leendő kiterjesztését, az igazságügyi minisztéri­umtól annál fogva is kérte, mivel saját jószágaiból is tetemes mennyiségű úrbérisé­get veszített, de abbeli kérésétől az igazságügyi minisztérium hátirata által elmoz­díttatott; magyarázza meg a törvényhozás azt, hogy a feljebb felhívott törvénycikkek ereje csak a törvény alkotása után indítandó követelésekre, vagy pedig azokra is ki­terjedjen-e, melyek a törvény hozatalakor bíróság előtt folytak ugyan, de végrehaj­tatlanul maradtak. S e részben a törvény semmi kivételt nem tevén, kérését még an­nálfogva is szorgalmazza teljesíttetni, mivel vásárlási, zálogváltási pernek magára ruháztatásából eredvén, a megnyert perben hozott ítéletet mint ősiségből eredettet, szinte a törvény általi felfüggesztés miatt sem végre nem hajthatja, sem a pert tör­vényszékileg meg nem vizsgáltathatja. Vélemény. 33 MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase. 5A. Nr. 11. Megjelent: Közlöny, 1849. 49. sz. (március 10.) 171. p. Ld. még: Beér-Csizmadia, 1954. 375. p. Szintén dátumozatlan, vö. 27. jegyz. 36 Az 1848/9. tc. az úrbéri szolgáltatások eltörléséről és (elvben) a magán földesurak kártalanításáról, az 1848/15. tc. az ősiség eltörléséről rendelkezett. MT. 1836-1868. 232-233., 237. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom