Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)
A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)
alvezérek Borsodmegye székhelyén Miskolczon kezdenek gyülekezni és az új parancsnok kinevezését nem kedvezően ítélték meg. Klapka - Mészáros emlékiratai szerint - Harsányból minden este Miskolczra rándul, hogy Görgeyvel érintkezzék. A Guyon serege Miskolczra február 23-án érkezett meg. Dembinszky február 24én főhadiszállását Mezőkövesdre helyezi, a hova Görgeyt is rendeli, hogy vele némely személyi ügyet elintézzen. Mindezekből látható, hogy közvetlen a kápolnai ütközetet megelőzőleg Borsodvármegye területén hatalmas magyar hadoszlopok mozogtak. A Borsodmegye területén immár egyesített Görgey és Dembinszky által vezényelt hadsereg elfoglalta egy döntő csata czéljából positióit. Aulich és Pöltenberg hadosztályba Mezőkövesd felé, Schulze dandárja Mezőkövesden át Egerbe vonul. Klapka a Borsodmegyei Makiárt szállja meg, Görgey a Kmethy hadosztályával Miskolczról szinte Eger felé indul. Ekkor indult meg az 1849. február 26.-án kezdődő többnapig tartó kápolnai nagy ütközet, melynek végeredménye lett, hogy Windischgrátz Szolnok felől is szorongattatva, kénytelen volt Pest felé visszavonulni. Ez alatt Dembinszky általadta a fővezérséget Görgeynek. Ezen részben Borsodmegyében, részben annak szomszédságában lefolyt nagy harczi és személyi események után Borsod-vármegye egy darab időig meg volt az orosz és osztrák seregtől kímélve. Közben történt 1849. ápril 14.-én a debreczeni országgyűlésen Almássy Pál elnöklete alatt a detronizatió kimondása, mi a megye közönségénél vegyes érzelmeket szült. Közvetlen ez után 1849. ápril 15.-én Mészáros Lázár hadügyminiszter köszönt le állásáról, kit a borsodmegyei ősz Palóczy László indítványára a képviselőház eddigi működéséért altábornagyi ranggal díszített fel és érdemeit jegyzőkönyvbe igtatta. A kápolnai csata után nagyobbára egyesült magyar honvédsereg 1849. ápril 19-én Nagy-Sarlónál fényes győzelmet aratott az osztrák hadseregen és ezen győzelmének kihasználása helyett Görgey (: felsőbb rendelet folytán:) visszatért a Budai vár ostromlására és a várat 1849. május 21-én bevette. Borsodvármegye közvéleménye ezen időben azon nézetben volt, hogy helyesebb lett volna a budai várat csupán cerviroztatni és a nagysarlói nagy győzelem után a magyar hadsereggel Bécsbe vonulni, a mi az osztrák hadseregnek csaknem teljes leveretése folytán talán kardcsapás nélkül történhetett volna, s akkor a békét Bécsben Magyarország diktálhatta volna. Emellett Bécsben a
