Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró jogász, nemzetőr: Szűcs Sámuel (1819-1889)

godt nincs eggy biztos percze sem. Istenbeli bizalom nélkül azólta kétségbe kellett volna esnünk. Augusztus 9-én temettetett Mayer, generalis az orosz hadseregből. Aug. 11. zsendült a' szőllő, a' Sz. Györgyben. Aug. 28. temettetett Szedliczky István úr, egykori postamester, élt 70. éveket. Aug. 31. érkezett haza Szűcs Bertalan öcsém, Zsibóról, miután a' fegyvert, a huszonkettődik zászlóalj is letette, ezen zászlóalj Marmarost őrizte. Szűcs Bertalan főhadnagyságot viselt. Hazánk' sorsa, a leggyászosabbra fordult. A kormányzó, és ministerium, Aradon 11-én, lemondtak, a' polgári, és katonai hatalmat Görgei Arthur tábornokban összpontosíták, ki, 13-n Világosnál, a' fegyvert letette. 17-n a' szállingó honvédek által megérkezett ezen még épen nem várt hir, mellyeknek következtén, a' magyar bankjegyek hitelőkben igen megingadattak!; sőt Sámuel vásárkor, érvénytelenségök, ki is doboltatott. Borsod-megye' helyettes elnökévé Máry Pál neveztetett-ki, a' tisztviselői kart megyénk, és városunknál nagy részben meg is alakította. Véle eggyütt Nagy Ferencz, a' diósgyőri uradalom' ügyésze is megérkezett Miskolczra. Itten oroszok folytonosan mulattak, még e' hóban is; de nem annyian mint Júliusban. Az oroszok nagyon tartottak, a' Bikkben tanyázó gverilláktól, kik a' Tapolczán orosz tiszteket fogtak-el. Ezeket később kiadták; a' gverillák' századosa Miskolczra bé is járt, és megbarátkozott, az itteni orosz őrnaggyal. Sept. 2-n az orosz seregnek még itt mulatott része elment, csupán a betegek maradván városunkban. Sept. 3-n érkezett haza, Lajos öcsém Aradról, hová történetesen jutott; t:i: Julius 24-én Mesterházy István ezredes' poggyászával Szikszóra menvén, onnét, az orosz sereg miatt, vissza nem jöhetett, és igy kéntelen volt, a' magyar táborhoz csatlakozni. Ezen hóban, a' szétoszlott magyar sereg' tagjainak az austriába bésoroztatása, Miskolczon is megkezdetett. Azomban olly szigorral már nem ment, mikép eleinte gondoltuk. Az esmerősök késóhb kiszabadultak, a veresszalagosak is bésorozandókúl jelöltettek-ki; de, eggyik volt lelkes századosunk' közben járására, ezek' ügye függőben van; a közbenjárón magán történt méltatlanság.