Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)
A naplóíró jogász, nemzetőr: Szűcs Sámuel (1819-1889)
szúnt valamit; de bizony, régebb hitelét mind ez ideig vissza nem nyerte. A' mint pedig, a' pesti események' híre, hozzánk eljutott, pár nap múlva, munkába vétetett a' nemeztőrség' alakítása, 's nem sokára kiállott, minteggy Hétszáz főnyi sereg, melly bői eggy civilizált fiatal ember sem voná-ki magát, középkorúak is számosan állottak-bé, néhányan, még ötvenen felül lévő férfiak is. Fegyvert, a megye adott, még részint, a' század' elejéről részint a múltból való nehéz mangalétákat. A béoktatást nyugalmazott katonatisztek válalták-el. A fegyver gyakorlat, és szolgálat, természetesen a' régi schlendrian katonai modor szerint ment, illy hirtelen mást kidolgozni nem is lehetett. A' gyakorlatok mindazonáltal, olly sikerdúsan folytak, hogy April végén, az eggyik tanító tiszt, vallomása szerint, annyira haladt a miskolczi nemzetőrség, miként annyira rendes katonaságot fél és alatt sem lehetett volna vinni. Városunk a' nemzetőrség felállítása ólta, szembetűnóleg rendesebbé lett, a' mult évi gyakori tüzek elmaradtak, a' megyében sem ütött ki, jelentékenyebb zavar, a' dédesi első képviselő választás volt, legnagyobbszerű; de, a másodikra, háromszáz miskolczi nemzetőr menvén-ki, töltésekkel, a' legnagyobb csendéi ment véghez. Ezután, a' martiusi nemzetőrség megszűnvén, az 1848: XII. törvény czikkely szerinti alakúit meg. Siker mindenütt ott mutatkozik, hol hajlamból, 's önként teszünk valamit, így tehát, az újabb nemzetőrség, egészen különbözött, a martiusitól. Nem sokára, táborba szóllíttatánk, nem csak, mi miskólcziak; hanem az egész megyebeli minden nemzetőrök; azomban a' dolgok' újabb fejlődése, később csak ezerkétszáz fóhól álló sereget igénylett. Ezen seregben, a' miskólcziak, aránylag legnagyobb számot tettek, az első században; és a' pákozdi csatában Jellachich ellen elő csatárokúi szolgáltak, résztvettek, a' borsodiak a schwechati csatában is. Decemberben, Schlick ellen sereg indíttatván-ki, Miskolczról, a 4-dik századot érte, a' sors. De, ez, ütközetben nem volt, mivel, még az úton találkoztak, a' retiralokkal, e' közt, a' borsodi sereg' azon fele részével, melly, a' miskólcziaknál, eggy nappal elébb indúlt-ki; újabb hadsereg készítetvén Schlick ellen, a veres szalagosak' zászlóaljába, és a vadász csapatba, több miskólcziak állottak-bé. Meg kell, még említenem, hogy, a' miskolczi nemzetőrség' szolgálata, elég teherrel járt, a' piaczi fő őrsön, később a' város három kapujánál, sóháznál, a' piaczi tisztháznál, álgyúknál, postánál kelletvén őrködni. Izrael' fiait, az átalános lehangoltság hozá-bé, nemzetőreink' sorába, akkoron, midőn a'