Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)

szabadságharcz leveretése után midőn az országban' az osztrák Centralisatió berendezkedett és a megyék élére állított hivatalnokokat kinevezték, Borsodvármegye első megyei főnökévé Tolcsvay Nagy Gedeon borsodmegyei birtokos neveztetett ki. Ugyanaz a Tolcsvay Nagy Gedeon a ki, mint írtuk a Borsodvármegyei alispáni választásnál, a nagy 1846. évi restauratio alkalmával elbukott Szemere Bertalan ellen és kinek jelölésével Borsodvármegye conservatív pártjának karai és rendéi tartották utolsó nagy harczukat a Szemere vezetése alatti új szabadelvűbb alakulásokkal. Dicsérettel legyen azonban mondva, Tolcsvay Nagy Gedeon megyefőnökségéról, hogy ő eme gyászos időkben azon személyi mellőzésért, mely őt állásában és politikai érzületében az 1846-iki veresége alkalmával érte, bosszút nem állt senkin és tényleg a forradalom utáni első évben Borsod vármegye területén nem is történtek ama fájdalmas atrocitások, melyek a hatalom részéről más megyékben gyakoroltattak. Csak azt szokta volt Tolcsvay Nagy Gedeon fájdalommal említeni, hogy „az ő politikai megölője Szemere Bertalan volt." Tolcsvay Nagy Gedeon körülbelül 2 évig viselte megyefőnöki állását, ekkor később ki nem derített okok alapján, ő a fensőségnél kegyvesztett lett és leköszönt állásáról. A későbbi időkben egyszer Gróf Forgách Antal kanczellár 1861-ben újra megkínálta Borsodvármegye fősipáni helytartói állásával, de erre táviratilag azt felelte a kenczellárnak „Non possumus Tolcsvay Nagy Gedeon." A forradalom után Borsodvármegye sok bujdosó hazafinak szolgált menedékül. Itt bujdosott Jókai Mór nagy költőnk 1 évnél tovább Tardona borsodmegyei községben. - Almássy Pál az 1849. ápril 14-iki debreczeni országgyűlés elnöke a Bükk hegységben, Sárossy Gyula az arany trombita szerzője Sorsich álnéven a borsodi Hangács környékén tartózkodott és számosan többen bujdostak a megyében. * * * Ezen időkből politikai értelemben véve Borsodvármegyéről nem sok feljegyezni való van. A nemzeti ügyet elveszettnek a vármegye közönsége nem hitte, administrativ tekintetben ekkor szüntetett meg az ősiség, behozatott a kataster, a telekkönyvi intézmény; természetesen a germanisáló czél szempontjából, német nyelven ment minden és nagyrészt német nyelven szóltak a közigazgatási és törvényszéki kiadványok is....