Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Egy kémnő emlékiratai a szabadságharcról: Beck Vilma bárónő (1819?-1951)

sült Windischgrätzzel; onnan tehát az osztrákok bizonyosan támadni fognak.

14 Dembinsky hallgatott és erre semmi feleletet nem adott, de ugy látszik megértett és megbizott azzal, hogy mondjam meg Kossuthnak, miszerint főhadiszállását Mezőkövesdre helyezi át és hadseregét a Tiszánál vonja össze. Ezután meghivott vacsorára. Ez alkalommal oly nagy és fényes törzskart láttam az asztalánál, mely jól meg volt rakva, hogy csodálkoznom kellett. 11 órakor elbúcsúztam Dembinskytől és a társaságtól és siettem vissza Miskolczra, a hol tudtam, hogy nehezen várnak. A feszült kíváncsiság Luzsenskyt és Danielist már megérkeztem előtt a lakásomra vezérelte. Elbeszéltem nekik fogadtatásomat és társalgásomat Dembinskyvel és kértem őket, hogy Görgeit még" ma tudósítsák arról, hogy másnap reggel 7 órakor óhajtok vele beszélni, mert beláttam hogy legfőbb ideje a kormányhoz utazni és azt az ügyek állásáról értesíteni. Luzsensky megbizott még mellékesen azzal is, hogy mondjam meg Kossuthnak, miszerint nemsokára visszatér Debreczenbe, mert belátja, hogy jelen körülmények között kezd az ő személye itt felesleges lenni, mivel a Dembinsky hadtestének kormánybiztosa, Szemere Bertalan, túllépi hatáskörét és a 7-ik hadtestnél is parancsolni akar, a hol semmi keresete sincs. Ilyen körülmények között, mert nem látja végét ezen tulkapásoknak, inkább leteszi hivatalát és újra mint képviselő működik az országgyűlésnél, a hol többet használhat.

15 Másnap reggel a meghatározott időben megjelent Görgei. Közölte velem, hogy épen most kapott parancsot Dembinskytől, hogy 22-én Eger felé tartson. Miután a főparancsnoknál tett láto14 Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, hiszen Dembinszky Miskolcról korábban február 14-én elvonult Putnok-Tornalja irányába, csak a harcot nem vette fel, s hagyta elvonulni ütközet nélkül Schlicket. Ezt követően vonult vissza Miskolcra, ahol találkozott Görgeyvel. 15 A Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos 1848. december 13-án állította ki megbízólevelét Szemere Bertalan részére, amely őt felruházta 10 felsőmagyarországi vármegye kormánybiztosi teendőinek teljeskörű és teljhatalmú ellátására. A megbízatás tehát területre, s nem a hadi alakulatokra vonatkozott. Szemere nem lehetett Dembinszkynek a kormánybiztosa, mint ahogy parancsolni sem akart a Görgey vezette 7. hadtest felett. Az említett hatásköri túlkapások pedig egyszerűen annak voltak következményei, hogy a kormánybiztosok jogkörét és tevékenységét egyáltalán nem, vagy legalábbis sokkal kevésbé tisztázták, mint a hadtesteket irányító tábornokokét. Vö.: Deák I. 1983. 241243., 250-254.