Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

a harmadik században: Szabó István, Tolmásy Mihály, Csirbesz Imre, Géczy János, Lukács Károly, Tepper István, Nyusztay József, Mezey József, Povoszky Márton, Piskoty János, Kun Barnabás és Gulyás Károly; a negyedikben: Giczey Sámuel, Donga Pál, Balajti János, Miskolczy György, Kricsfalusy János, Csorba Lajos, Szobonya István, ifj. Katona József, Szabó Berta, Barinkay János, Moész Frigyes és Povoszky Szilárd választattak el. Az őrsereg márczius 26-án már fegyverrel is elláttatott. Ugyanakkor a jegyet illetőleg: egy a balkaron viselendő, nemzeti színű, s az illető század számát mutató érez csattal ellátott posztó perecz viselése, s ugy ennek, valamint öt dobnak, golyó öntőnek és töltés táskának a bemutatott s megállapított minta szerint készítése elhatároztatott. Fő őrhelyül központi helyzeténél fogva a városháza jelöltetett ki, s az őrállás 1848. évi ápril hó 1-ére megkezdetni rendeltetett, mely alkalomra a miskolczi hangászok (Győri Gyuri bandájának) 4 frt dija a közpénztárra utalványoztatott. Hogy és hol született a dicső 9-ik honvéd zászlóalj egyik százada 1848 tavaszán? Alig virad, már is alkonyul, Felettem az ég is beborul ... Ezen a szomorú dalon nagyon is alkalomszerüleg siránkozhatott volna a magyar nemzet 50 évvel ezelőtt, midőn az alkotmányos jogok törvénybe igtatása és szentesítésével alig hasadt a szabadság hajnala, már is vész-terhes fellegek borultak a haza egére. Az akkor uralkodott szelid lelkületű V-ik Ferdinánd királyunk jóságán diadalmaskodott a Camarilla ármánya, s rábírta a külömben alapjában jó szivű, de mi eréllyel s önállósággal sem rendelkező akkori királyunkat, hogy az általa megadott alkotmányt, — melyet a történelem tanúsága szerint ugy saját, mint a dinasztia érdekében is megvédenie, megtartani kellett volna vissza vegye a szép jövője reményében fájdalmasan csalódott magyar nemzettől, s ennek foganatosítása végett szabad kezet engedett a Camarilla alattomos, majd nyilvános működéseinek, s eltűrte a fellázított külömböző nemzetiségek magyarellenes készülődéseit.