Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

a harmadik században: Szabó István, Tolmásy Mihály, Csir­besz Imre, Géczy János, Lukács Károly, Tepper István, Nyusztay József, Mezey József, Povoszky Márton, Piskoty János, Kun Bar­nabás és Gulyás Károly; a negyedikben: Giczey Sámuel, Donga Pál, Balajti János, Miskolczy György, Kricsfalusy János, Csorba Lajos, Szobonya Ist­ván, ifj. Katona József, Szabó Berta, Barinkay János, Moész Fri­gyes és Povoszky Szilárd választattak el. Az őrsereg márczius 26-án már fegyverrel is elláttatott. Ugyanakkor a jegyet illetőleg: egy a balkaron viselendő, nemzeti színű, s az illető század számát mutató érez csattal ellá­tott posztó perecz viselése, s ugy ennek, valamint öt dobnak, golyó öntőnek és töltés táskának a bemutatott s megállapított minta szerint készítése elhatároztatott. Fő őrhelyül központi helyzeténél fogva a városháza jelölte­tett ki, s az őrállás 1848. évi ápril hó 1-ére megkezdetni rendelte­tett, mely alkalomra a miskolczi hangászok (Győri Gyuri bandájá­nak) 4 frt dija a közpénztárra utalványoztatott. Hogy és hol született a dicső 9-ik honvéd zászlóalj egyik százada 1848 tavaszán? Alig virad, már is alkonyul, Felettem az ég is beborul ... Ezen a szomorú dalon nagyon is alkalomszerüleg siránkoz­hatott volna a magyar nemzet 50 évvel ezelőtt, midőn az alkotmá­nyos jogok törvénybe igtatása és szentesítésével alig hasadt a sza­badság hajnala, már is vész-terhes fellegek borultak a haza egére. Az akkor uralkodott szelid lelkületű V-ik Ferdinánd kirá­lyunk jóságán diadalmaskodott a Camarilla ármánya, s rábírta a külömben alapjában jó szivű, de mi eréllyel s önállósággal sem rendelkező akkori királyunkat, hogy az általa megadott alkot­mányt, — melyet a történelem tanúsága szerint ugy saját, mint a dinasztia érdekében is megvédenie, megtartani kellett volna ­vissza vegye a szép jövője reményében fájdalmasan csalódott ma­gyar nemzettől, s ennek foganatosítása végett szabad kezet en­gedett a Camarilla alattomos, majd nyilvános működéseinek, s el­tűrte a fellázított külömböző nemzetiségek magyarellenes készü­lődéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom