Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

hasznavehetetlen), s akkor pontosan még nem is tudták, mennyi ló pusztult el. A hadtestből, aki megmaradt és tudott, menekült. Igy élte túl a csatát Szűcs Lajos is, aki visszavergődve Miskolcra tudta meg a fegyverletétel hírét. Ez különösebb döbbenetet, vagy meglepetést nem is váltott ki belőle, hiszen a debreceni csata után már minden eldőlt - írja. Itt lehetett azt érezni, hogy erkölcsi erejében a magyar hadsereg megtört, s ebből csak az következhet, hogy a magyar nemzet mielőbb keserves napokra kell, hogy ébredjen. Szűcs Lajos, mint - egykori - honvéd tiszt, a számonkérés és a besorozás elöl bujdosni kényszerült. Nem szólnak arról a dokumentumok, sem testvéreinek naplói, sem önmaga írásai, hogy elítélték volna. Az élet úgy alakult tovább, hogy 1855-ben, tehát 27 éves korában megnősült, s néhány év múlva állami hivatalt is kapott. Nem volt még 40 éves, amikor táblabíró, majd királyi törvényszéki bíró lett. A szabadságharc félévszázados ünnepén a helyi Borsodmegyei Lapokban sorozatban jelentek meg írásai, amelyek az eseményeket kezdetektől a bukásig követik nyomon. Életművének egyik méltatója, Kilián István írta róla:

11 „Közreadott reformkori és szabadságharc korabeli jegyzetei a megye reformkori és szabadságharc korabeli feldolgozásainak primer forrásai voltak. IRODALOM Görgey Arthur: Eletem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. (Németből fordította: ld. Görgey István) I—II. Budapest, 1911. Kilián István: Szűcs Miklós naplója, 1839—1849. (Borsod-Miskolci Füzetek, Irodalomtörténet, Dokumentáció Borsodiensis, III. ) Miskolc, 1981. 11 Kilián I., 1981. 8.