Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)
A naplóíró „vidéki értelmiségi": Szűcs Miklós (1820-1886)
28-án. viradóra nálunk riadót vertek a' nemzetőrségnek, ez Schlick közelgését jelenté. Eló'ször az öszves nemzetőrséget akaránk kiinditani utóbb a' nőtelenek közül, minden 100. tói 16-ot sors húzás útján, én is ezek közé estem. - Délután 4. óra tájon ágyú lövést hallánk, 's ezt sűrű ágyú dörgés követé, miből megtudtuk, hogy seregeink Schlickel nem messze megütköztek, a' város népe mégis kevésbé rémült meg, mint 12-én. Estve először is a' hevesi vadász csapat, ezekkel Csiki Sándor utána honvéd csapatok rendetlenül vonulva be a' városba, hirét hozák, hogy Szikszónál volt a' csata, Schlick két colonban jött, egyikkel a' vadászi völgyön, hol sok honvédet elfogott, a' magyar tábor a' szikszói vagyis ujfalusi parton állott, huzamosan ágyúztak egymásra, kevés esett el, helyét mind két rész megtartá, az est vetett véget az ágyúzásnak. Mindenki azt hivé, hogy másnap nagy ütközet lesz. 29.én. Igen nevezetes napnak néztünk elibe, azonban csalódtunk. Felkészültem, hogy a' sorsot húzott nemzetőrökkel én is táborba menjek, azonban a' nemzetőrség ki nem indítatott. A' borsodi veres szalagos szabad csapat kiindult a' csatára, ezek közt Samu és Lajos testvéreim, az utóbbi mint hadnagy, az elválás igen nehezen esett, szinte táborba ment a' borsodi vadászcsapat is, Tomka László vezérlete alatt. Aggodalmak közt vártuk az ágyúk megdördűlését, a' város puszta volt és csendes, és a' csendet nem is zavara meg semmi, mert az ellen nem jött. Dél tájon csudálkozva látám a' tetemvári pinczék elöl, hogy táborunk, a' város alatt a' Sajón innen ennek menetében van fölálítva, 's a' Sajón lévő fa hidak fölgyújtattak. Estére a' sereg bejött a' városban. 30-án. Ismét a' tegnapi helyen álítattak föl táborunk. Én délig Vadnay M(iksá)val körűi néztem a' tábort, az ágyúk a' Sajó szélire voltak kitűzve. Délre a' sereg bejött, mert értesültünk, hogy Schlick, tegnap Szikszót elhagyván visszahúzódott Kassa felé. Hogy a' tábor az ujfalusi partról ide hozatott minden csodálkozott ezen. 31-én A' sereg útnak indítatott. Schlick üldözése végett, Mészáros vezérlete alatt. Én is a' veres szalagosokhoz csatlakozám, hol testvéreim voltak, kapitányok voltak Kun Jancsi, Szentimrey, Major, Zsory M(enyhért) — Ugyan ezen nap indult Kálmán öcsénk Vágó úrral Pestre a' Ludoviceába. — Mi Szikszón háltunk. E' szerint az 1848.dik év utolsó napja illy nyugtalanító körülmények közt végződött reánk nézve.
