A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 (Miskolc, 1997)

Dobrossy István: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara története (1918-1948)

A Magyar Hét védjegyének egy változata, 1928 tehát a háborús években csaknem mindenütt új választásokat kellett volna tartani. Mivel erre nem került sor, a kamarák többsége - formálisan - törvényen kívüli állapotba került. A miskolci kereskedelmi és iparkamarában a megalakulást követően 1887-ben, majd 1892-ben, s továbbra is Radványi István elnöksége idején, 1897-ben, 1903-ban, 1908-ben és a háború előtt 1913ban tartottak újraválasztási, vagy „újjáalakulási" gyűlést. Tehát - ha a természetes választási ciklust tartják - 1918-ban kellett volna a következő újjáalakulást megtartani. Ennek előkészítésére azonban nem utalnak nyomok. Márpedig a formális törvénytelenség megszüntetésére 1918-ban Szterényi József kereskedelemügyi miniszter is kísérletet tett. Ugy döntött, hogy rendeletben írja ki az új közgyűlési választásokat, s az így újjáalakult kamaráknak lett volna feladatuk az 1911-ben indított reformok kimunkálása, majd azok végrehajtása. A terv megvalósítását a front összeomlása és a forradalom kitörése sodorta el. „Néptörvény"-tervezet a kamarák újjászervezésére 1919-ben A miskolci kereskedelmi és iparkamara iratai között különleges dokumentumra, nyomtatványra bukkantunk. Címe szerint ez az „1919. évi. . . néptörvény a kereskedelmi és iparkamarák újjászervezéséről". A nyomtatott tervezetet a miskolci kamara akkori elnöke, Neuman Adolf (1870-1929) teljesen átdolgozta, kijavította, de annak nincsen nyoma, hogy ehelyett új tervezetet fogadott volna el a helyi