A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 (Miskolc, 1997)

Dobrossy István: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara kiemelkedő elnökegyéniségei (1880-1940)

ugyan sernmi hátránya az iparosságnak abból, hogy kereskedő elnöke volt a kamarának, s ígéri, hogy most amikor személyében iparos lett az elnök, az egész kamarának egyformán lesz az elnöke. Nem fogok válogatni, aszerint, hogy ki milyen vallású, e tekintetben 43 éves miskolci működésem azt hiszem, megnyugtató tény. Kijelentette, hogy csak egyféleképpen bírálja el az embereket, hogy azok becsületesek, szorgalmasak és kötelességtudók-e. O maga is szorgalmas szolgája akar lenni a kamarának, folytatni akarja azt, amit eddig is egész életében tett."

33 Id. Szilágyi Miklós valóban a város egyik kiemelkedő szaktekintélye volt. Diskant Györggyel 1896-ban alapították közösen mezőgazdasági gépgyárukat a Zsolcai kapuban. 1941-ben a Magyar Ipar című folyóirat a következőket írta az üzemről és id. Szilágyi Miklósról: „Több ipari kiállításon nagy sikerrel szerepelt és számos aranyéremmel és díszoklevéllel lett kitüntetve. A vállalat nemcsak FelsőMagyarország, hanem európai viszonylatban is komoly tényezője a szakmának és előkelő helyet foglal el a magyar gyáriparban. A gyár alapító tulajdonosa id. Szilágyi Miklós a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Nemzeti Bank váltócenzora és a Borsod-Miskolci Hitelbank igazgatósági tagja. 1932-ben a magyar ipar és kereskedelem terén szerzett érdemeiért a Signum Laudis-szal tüntette ki a kormányzó, 1941-ben pedig magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezte ki."

34 Mikor az ipari adattár közzétette a fenti adatokat, Szilágyi Miklós már valóságosan nem tölthette be a kamarai elnöki teendőket. Az üzemet sem ő vezette már, hanem fiai lettek cégtulajdonosok, így ifj. Miklós és Dezső, valamint Vilmos, aki a gyár műszaki igazgatója volt. A vállalat valóban a Zsolcai kapui ipartelep jelentősebbjei közé tartozott 70-80 fős munkáslétszámával. Nemzetközi kapcsolatai elismertek voltak, s ezek főleg Jugoszláviába, Olaszországba, Németországba és Romániába vezettek. (A gyár a háború alatt súlyos károkat szenvedett, 1944 őszén az épületeket és a berendezéseket a németek felrobbantották. A háborús sérülés mértéke közelítette a 90%-ot. 1945-1949 között az üzem részben működőképessé vált, s 1949-ben államosították. Az ipari minisztérium 1949. május 13-ai keltezéssel létrehozta a Borsodvidéki Gépgyárat. Ennek 1. számú telepe lett a Hercz Jenő gépgyára, 2. számú telepe pedig a Szilágyi és Diskant Gépgyár. Ezt a 33 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. január 20. 34 A Magyar Ipar, 1941. III. Adattár. 134.