Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

ZSÁMBOKI LÁSZLÓ „Vérrel, vassal, értelemmel" Gróf Andrássy György (1797-1872) és az Andrássyak az ország fölemelkedéséért

ban - a kor háborús követelményeinek megfelelően - vérrel és vassal, katonaként szolgált és szerezte egyre több birtokát és rangját. Rokonságba kerülnek, s örökölnek - többek között - a Rákóczy, a Lórántffy, a Máriássy, a Perényi, a Csetneki, a Monoki stb. családoktól, s kiépítik a két ágra nyíló család főfészkeit, Gömörben Betlért és Zemplénben Monokot. Miklós, ki a Jászkúnok bírája és gömöri főispán volt, vitézségéért 1776-ban bárói rangot kapott. Nejétől, Zichy Klárától nyolc gyermeke született, közülük öt fiú felnőtt kort ért meg: egy aranysarkantyús labanc mellett, négy kuruc katona lett Rákóczi táborában. István, ki a betléri ág alapítója, kuruc tábornok, Lőcse kapitánya, kihez a „lőcsei fehér asszony" érzelmes regéje fűződik. György, szintén Rákóczi tábornoka, krasznahorka kapitánya, a monoki ág őse. Öccsük Pál, ki Esztergom kapitánya volt, majd kuruc tábornok, nőtlenként halt meg. A legifjabb fiú, Miklós, ferences szerzetesként szolgált, de a kuruc fölkelés hírére kardot ölt, s ezredesi rangig viszi. Még III. Károly és Mária Terézia korában is a kard dominál az Andrássyaknál: a betléri ágból további három tábornok, I. Károly (1779-től gróf) és fiai II. Károly, valamint József, a monoki ágból III. Péter altábornagy és császári főhadvezér, báróságot kap 1735-ben. II. István azonban már nem hadi érdemekért kapta a grófságot 1780ban. A 18. sz. utolsó harmadától az Andrássyak figyelme egyre inkább bányabirtokaikra irányul: most már vassal és értelemmel igyekeznek a hazát szolgálni. A kardot, fegyvereket már nem ők forgatják, hanem ők gyártják az előállításukhoz szükséges vasat, s fölvilágosult értelemmel próbálják mindazt megteremteni, ami az iparosodáshoz, a polgáriasodáshoz, a szakmák és tudományok műveléséhez elengedhetetlen. A krasznahorkai uradalomhoz eredetileg is tartoztak vasércbányák, olvasztók és hámorok, amelyek bérlők kezén üzemeltek. A család az uradalomra vonatkozó bányászati jogosítványait a királlyal 1699-ben privilégium formájában meg is erősítteti.

3 A csetneki uradalom a Csetneki család kihalásával a 17. század elején a Rákóczy, Lórántffy, Andrássy, Máriássy stb. családokra száll, akik azonban az uradalmat nem, csak a jobbágyokat osztják föl egymás között. így a jelentős bányászati, kohászati és vasfeldolgozó ipar nem aprózódik 3 Wenzel G. 1880. 393-395.