Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

60.000 forintra becsülték. E nagylelkű kezdeményezés vonzó példa lett a többi főurakra nézve. Következett három főúr, kiket Széchenyivel a négy első alapító gyanánt szokás emlegetni, nevezetesen: Vay Ábrahám borsodi követ (8.000 frt.), gr. Andrássy György tornai követ (10.000 frt.) és gr. Károlyi György (birtokainak félévi jövedelmével). Ezek példájára a főrendek közt tömeges adakozások történtek. A pénzbeli alapítványokhoz csatoltatván a Sándor István által hagyományozott gyűjtemények és 10.000 forint, az Akadémia vagyona az 1827. évi XI. törvénycikk szerint 250.000 forintból állott. Az anyagi alap így meglévén, a nádor, ki a fölállítandó Akadémia pártfogójául volt kijelölve, 1827. november 30-án egy választmányt nevezett ki, mely gr. Teleki József elnöklete alatt a négy első alapítóból és huszonöt tudósból állott."

25 Vay Ábrahám így tehát tagja lett az Akadémia első választmányának. A tagok közül régiónkhoz kötődött Kazinczy Ferenc, Szemere Pál és Kövy Sándor sárospataki tanár is. A bizottság tagjai 1828. március 25. és április 7-e között dolgozva elkészítették az Akadémia alapdokumentumait, amelyet felterjesztés után a király is elfogadott, így 1830. november 17-én Pozsonyban hivatalosan is megalakult az Akadémia, amelynek első elnöke gróf Teleki József, másodelnöke pedig gróf Széchenyi István lett. Első hivatalos dokumentumuk 1831ben látott napvilágot, amelynek címe: A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai. (Pest, 1831.)

26 A dokumentum megjelenésekor Vay Ábrahám már nemcsak hogy nem volt Borsod vármegye alispánja, de nem is élt Miskolcon. A megyei közgyűlés dokumentumai szerint királyi kamarásként 1830-ban Bereg vármegye helytartója, tehát a király által kinevezett főispánja lett. Később Máramaros megyében töltött be hasonló hivatalt a szabadságharc végéig, 1849-ig. (Szabadságharc alatti tevékenységéről nincsenek ismereteink. Vay Ábrahám máramarosi kötődését a család korábbi kapcsolatai indokolják, s mivel a főispánság nem jelentett folyamatos tartózkodást az „állomáshelyen", így minden bizonnyal nem keveredett megyei konfliktusokba. Kapcsolatát Miskolccal a református egyház főgondnokaként három és fél évtizeden keresztül, haláláig megtartotta. 25 Révai Nagy Lexikona . . . 1. k. 225-226. 26 Révai Nagy Lexikona . . . 1. k. 225.