Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

Az országgyűlésen végzett munkáról, annak 1827. augusztus 18án történt befejezése után, jelentésben számoltak be a követek. A jelentést már Palóczy László és Ragályi Tamás készítette, tehát képviselői, követi tisztéről az országgyűlés időszaka alatt Vay Ábrahám alispán lemondott. Az egyébként terjedelmes és részletes követjelentés viszonylag szűkszavúan tesz melítést az Akadémia létrehozásáról; „midőn már az Ország Gyűléssé be végezésének határ ideje is ki szabatatott volna, meg érkezett végre a' már említett elő kelő tárgyakban az előtt szinte egy esztendővel költ alázatos föl írásra is a királyi válasz. Mind az mi abból törvénybe iktattathatott a 11-dik, 12dik, 13-ik, 14-ik és 15. törvény cikkelyekben foglaltatik. Röviden ki mondván szóllanak ezek a Magyar Tudós Társaságnak fel állításáról, 's arra tett nagy lelkű ajánlásokról."

24 Tehát a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásáról az 1827. évi XI. törvénycikk rendelekezett, meghatározva annak vagyonát is, amely 250.000 forint volt. Az alapítás, a pénzbeli támogatás, illetve felajánlások körülményeiről nem szól a követi jelentés. Minden bizonnyal azért nem, mert ennek szükségét a követek nem érezték, Vay Ábrahám pedig „magánügy"-nek tekinthette. Az Akadémia, mint magyar tudós társaság életrehívása, mint fontos nemzeti eszme már 1760-ban felvetődött. (Ez Bod Péter nevéhez kötődik, de előtte „már több századokon át élt a magyar tudós körökben".) Az 1807. évi országgyűlésnek is témája volt, de az alapításhoz szükséges pénzeszközöket nem sikerült biztosítani, így az ügyet „félretették". „Fölmerült az az eszme is, hogy a létesítendő tudós társaságot a Magyar Nemzeti Múzeummal kellene kapcsolatba hozni. De még ezek a tanácskozások folytak, Marczibányi István a tett terére lépve, egy magyar irodalmi jutalmazó intézetet alapított, mely 1815. lépett életbe és kicsinyben valóságos előzője lett az Akadémiának, amelybe 1845. bele is olvadt. Új stádiumba csak akkor lépett az ügy, midőn az 1825iki országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál szóba hozta. Ennek nagyhatású beszédére zajongás keletkezett, melynek közepette egy fiatal huszár-kapitány kért szót, kiben kevesen sejtették Magyarország regenerátorát: gr. Széchenyi Istvánt. Ez felálláskor mentegetődzött, hogy itt megszólal, jóllehet szava nincs, és birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta föl az Akadémia alapítására, mely jövedelmet mintegy