Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)
és 1830-ban Bereg vármegye főispáni helytartója lett, ugyan ekkor egyszersmind grófságra emeltetett. A magyar akadémia alapítványához 8.000 forinttal járult és ennek 1830-tól egyik igazgató tagja volt. Legutóbb Máramaros vármegye főispánja volt 1849-ig. Meghalt 1855. mart. 3-án. Nejétől Kazinczy Zsófiától, kit 1810-ben vett nőül tizenkét gyermeke és ezek közt öt leányon kívül hét fia maradt." 12 A harmadik fiú Miklós volt, ki katonai pályára lépett, s ott magas rangig emelkedett. Mint magyar arisztokrata szintén báró lett. Műszaki ismereteinek gyarapításához II. József is hozzájárult. Optikai találmányáért 1787-ben az angol Royal Society tagjai sorába választották. Róla, s magas tisztségeket betöltő gyerekeiről, leszármazottairól a későbbiekben még megemlékezünk. A Vay családból az alsózsolcai születésű IV. Ábrahám volt tehát az aki egyik alapítóként vonult be a Magyar Tudományos Akadémia történetébe. 1789-ben született, s 36 évesen vett részt Borsod vármegye képviseletében az első reformországgyűlésen. A vele kapcsolatosan fellelhető dokumentumok Borsod vármegye Nemesi közgyűlésének irataiban, a Közgyűlési, részközgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyveken (B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a.), a Közgyűlési és törvényszéki iratokban (B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/e.), valamint az Országgyűlési iratokban, az ún. diaetaliában (B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/h.) találhatók. Munkásságát alábbiakban e források felhasználásával idézem fel. A reformországgyűlések Borsod vármegyei követei Magyarország történetében az 1825-1848 közötti időszakot, pontosan hat országgyűlés által fémjelzett periódust nevezi a szakirodalom reformkornak. Az előzőből is következik, hogy e korszak legjellegzetesebb, legélénkebb eseményei és társadalmi-politikai aktivitást kiváltó fórumai az országgyűlések voltak. Az 1825-1827 közötti országgyűlésen megyénket Vay Ábrahám (1826-ban történt lemondása után Palóczy László) és Ragályi Tamás képviselte. 1830-1831-ben Ragályi mellett Lónyay Lászlót választották követnek. Az 1832-1836-os országgyűlésen Palóczy László és Bük Zsigmond vett részt, 18391840-ben ismét Palóczy, s mellette ismét egy Vay, Vay Lajos szemé12 NAGY i. m. 104.
