Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

Vay Ábrahám (1666-?) és Vay Ádám (1681-1719) A Rákóczi szabadságharc alatt a két testvér, Ádám és Ábrahám egyaránt fontos szerepet töltött be, s mindkettőjük beírta nevét Miskolc történetébe is. Az ún. Dőry-kúriában, vagy Rákóczi-házban (ma a Miskolci Képtár épülete) megfordult Vay Ádám udvari kapitány, a fejedelem testőrségének és udvari ezredeinek közvetlen parancsnoka, míg a Vay-házként ismert főutcái épületet (a mai Széchenyi u. 12. szám) a másod unokaöcs Vay (II.) Ábrahám építtette, aki 1762-ben bekövetkezett halálakor már királyi tanácsosi rangot viselt. A Magyar Tudományos Akadémia alapítása szempontjából számunkra az Ábrahám ág leszármazottai, a Golophoz, Alsózsolcához, Miskolchoz kötődő utódok lesznek fontosak, de történeti jelentősége, szerepvállalása miatt essen néhány szó az Ádám ágról is, legalábbis a két testvér kapcsolatának, szellemi egymáshoz kötődésének erejéig, idejéig. Nagy Iván munkájából tudjuk, hogy Ádám „ki kurucznak is neveztetik, már a XVII. század végén szerepelt az elégedetlenek táborában.

2 1679-ben Thököly hívei közé szegődött, amelynek hűtlenségi per, vagyonvesztés, s évekig tartó börtön lett a következménye. 1700ban kapott kegyelmet I. Lipót császártól (1657-1705). Rákóczi híveként Ábrahám testvérével együtt ítélték el ismét, s mindketten Bécsújhelyen raboskodtak. Útjuk innen különvált, hiszen Ádám Rákóczi híveként 1703 végétől (október 27-től) a jászok és kunok főkapitánya, 1704 elejétől Munkács főkapitánya lett. 1704 februárjában, amikor Rákóczi heteket töltött Miskolcon, s létrehozta az országvezetés ideiglenes legfelső testületét, az Udvari Tanácsot, annak elnökévé szintén Vay Ádámot választották.

3 Rákóczi szinte korlátlan bizalmának jeleként (egyben az Erdéllyel való kapcsolatot erősítendő) 1707-től a két partiumi vármegyének, Békésnek és Máramarosnak is főispáni rangú vezetője, első számú embere lett.

4 A szabadságharc bukása után, 1711. március 4-én hagyta el Magyarországot az egyetlenként, aki a fejedelem felszólítására ment emigrációba. A dél-lengyelországi Jaroszlóból 1712-ben érkezett Danckába (Gdanskba) s halála után, 1719-ben itt is temették el a Szent Erzsébet templomban.

5 1906-ban, 2 NAGY 1.1865. XII. k. 105-106. 3 HECKENAST G, 1997. 10-11. 4 HECKENAST i. m. 13. 5 BENE J. 1997.103.