Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
Teleky József lett, alelnök Széchenyi István. Az igazgatóság az 1828 évi választmányi javaslat értelmében 27 rendes tagot akart választani, de végül 23-ra szorítkozott. A Magyar Tudományos Akadémia első rendes tagjai tehát: Kisfaludi Károly, Vörösmarty Mihály, Schedel (Toldy) Ferenc, Kisfaludi Sándor, Kölcsey Ferenc, Horváth Endre, Guzmics Izidor, Döbrentey Gábor, Imre János, Berzsenyi Dániel, Szilassy János, Horváth István, Petrovics Frigyes, Kazinczy Ferenc, Kis János, Tittel Pál, Bittnicz Lajos, Szlemenics Pál, Köteles Sámuel, Gebhardt Ferenc, Bugát Pál, Horváth József, Balásházy János. Kisfaludi Károly megválasztása után négy nappal november 21-én elhunyt. 1830. október 6-án V. Ferdinánd a koronázási összeg részét a tudományos akadémiának adta. A Magyar Tudományos Akadémia első nagygyűlését 1831. február 14-24. között tartotta, ahol kialakították az akadémia végleges szervezetét, működése részleteit, megválasztották a 16 tiszteletbeli és a 30 levelezőtagot. 1831. december 27-én elfogadták a Széchenyi által javasolt címeijelvényt is. Az akadémia jelszava, a versenyben megelőzve a „sikerre", a „győzőn a mijobb" és a „a vezető nem vezér" jelszavakat, a „borúra derű" lett. A jelszó az elmúlt százegynéhány év sikertelen kezdeményezéseit feledtette és a jövőbe vetett hitet sugározta szét. Mihály olyi Cvi, Holló Barnabás: Az Akadémia megalapítása, 1892.