Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

Teleky József lett, alelnök Széchenyi István. Az igazgatóság az 1828 évi választmányi javaslat értelmében 27 rendes tagot akart választani, de végül 23-ra szorítkozott. A Magyar Tudományos Akadémia első rendes tagjai tehát: Kisfaludi Károly, Vörösmarty Mihály, Schedel (Toldy) Ferenc, Kisfaludi Sándor, Kölcsey Ferenc, Horváth Endre, Guzmics Izidor, Döbrentey Gábor, Imre János, Berzsenyi Dániel, Szi­lassy János, Horváth István, Petrovics Frigyes, Kazinczy Ferenc, Kis János, Tittel Pál, Bittnicz Lajos, Szlemenics Pál, Köteles Sámuel, Geb­hardt Ferenc, Bugát Pál, Horváth József, Balásházy János. Kisfaludi Károly megválasztása után négy nappal november 21-én elhunyt. 1830. október 6-án V. Ferdinánd a koronázási összeg részét a tudo­mányos akadémiának adta. A Magyar Tudományos Akadémia első nagygyűlését 1831. febru­ár 14-24. között tartotta, ahol kialakították az akadémia végleges szervezetét, működése részleteit, megválasztották a 16 tiszteletbeli és a 30 levelezőtagot. 1831. december 27-én elfogadták a Széchenyi által javasolt címeijelvényt is. Az akadémia jelszava, a versenyben meg­előzve a „sikerre", a „győzőn a mijobb" és a „a vezető nem vezér" jel­szavakat, a „borúra derű" lett. A jelszó az elmúlt százegynéhány év sikertelen kezdeményezéseit feledtette és a jövőbe vetett hitet sugá­rozta szét. Mihály olyi Cvi, Holló Barnabás: Az Akadémia megalapítása, 1892.

Next

/
Oldalképek
Tartalom