Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

nyerhet. Beszédében sérelmezte, hogy a fiúkat csak deák nyelven, a lányokat csak németül tanítják. Zsombory Imre biharmegyei követ felszólalásában független nemzeti nevelés mellett állt ki. Kívánta a „Ludoviceának" felállítását, a lányok magyar nevelését és azt, hogy a tudományokat csak magyarul lehessen tanítani. Bónis Sámuel a Bécsben lévő magyar alapítványok Magyarországra áttételét követeli, mert aki Bécsben tanul abból a „nemzetiség lassan-lassan kipárolog és gyökeret ver benne az idegenség és a külföld szeretete". B. Sztojka Imre máramarosi követ azt panaszolta, hogy a consilium törvénytelenül deákul válaszol a magyar feliratokra, s a magyar udvari kamaránál csaknem minden hivatalos dolog németül folyik, „egy kevés deákul, magyarul semmi". Felsőbüki Nagy Pál Sopron megye követe felszólalásában a magyar nyelv és nevelés kérdését két külön kérdésnek tekinti. Szólt a magán nevelés ellen. Ezek után Schmidegg Ferenc zempléni követ kért szót. O a nemzet fennmaradásának biztosítékaként a nyelvet nevezi meg, kéri, hogy a feliratban mindazt említtessék meg, ami eddig elhangzott. Kolozsvári Miklós második felszólalásában így fogalmaz: „Ha nemzetünk művelődését el kívánjuk érni ki kell küszöbölni az idegen nyelveket, mert azok nemzeti nyelvünket elnyomják. Ha az anglusok el hagyták a deák nyelvet amin okleveleik íródtak, miért ne hagyhatnánk el mi is. Ezért minden iskolában magyar nyelv kell, a főrendekkel is magyarul közöljük a nunciumainkat". Balogh János barsmegyei követ minden iskolában a magyar nyelv behozatalát követeli és azt, hogy csak az lehessen professzor, aki jó magyar. Dessewffy József Szabolcs megye követe következett. Beszédében kifejti, hogy nem lehet különvenni a nyelvet a tanítástól, mert a nyelv a szokásra hatással van. A nevelés és a nyelv korcsosították el a nemzetet. Szerinte, ha németül nevelik a magyart „lesz belőle sem nem német, sem nem magyar", ezért legfontosabb feladat az, hogy magyar nyelven oktassanak az iskolákban. Vigyázni kell a magyar nyelvre és kívánatos, hogy már „a csecsnél" (az anyánál) is magyar szót halljon a gyermek. Izsák Sámuel Szatmár megye követe vette át a szót és azt hangoztatta, hogy a magyar nyelvnek „kenyérnyelvnek" kell lennie. Zmeskal József árva megyei követ aggodalmát fejezi ki amiatt, ha a magyar nyelv oly hirtelen lesz közhivatali nyelv, mint amilyen gyorsan akarják, akkor sok hű és alkalmas személyt el kell majd bocsátani, tehát ebbe nem egyezhet bele. Abba sem egyezhet bele, hogy csak magyarul tudó gyermekeket lehessen