Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
nevében gr. Zichy Károly válaszolt Révaynak: „hogy addig is, míg ezen nem csak dicséretes, nem csak széptudományok terjesztésére, hanem közboldogságra irányuló intézet képe tiszta rendbe állítatnék, jövedelme, helye kijegyeztetnék, terjessze elé a megkívántatóbb költségeket az előrajzon dolgozottak neveivel, adja vélekedését, nem lenne e eleinte a budai királyi nyomtatónak épülete elegendő". 61 A kiegészítést Révay Planum erigendae eruditae societatis hungaricae alterűm elaboratius címmel megküldte. Majd 1791 januárjában a megválasztásra érdemes tagok névsorát is közölte. Ezek szerint az akadémiának 8 tiszteletbeli és 40 rendes tagja lett volna, többek között pl. Görög Demeter, Kazinczy Ferenc, Simái Kristóf. Az akadémiai tervezet meghiúsulásában Révay korai halála és a napóleoni háborúk döntő szerepet játszottak. A rendek a tervezetet az új közoktatási terv kidolgozására alakult Deputatio regnicolaris litteraria bizottsághoz küldték, ahol a közbejött háború és az országgyűlés feloszlása miatt a többi üggyel együtt feledésbe merült. Az országgyűlés ideje alatt, nemcsak a Révay féle koncepció volt az egyetlen tárgyalandó téma. Szluha György tervezete értelmében nem egy, hanem két tudós társaságot kell létrehozni Magyarországon. Az egyiket a humán tudományok számára, a másikat a természettudományok részére. 62 A tervet szintén elmosta a napóleoni háborúk zivatara. A Révay-féle tervezet azért nem volt hiábavaló, hiszen a 90-es években egyre-másra alakulnak hazánkban a kisebb-nagyobb nyelvművelő, tudománypártoló társaságok: Sopronban 1790-ben Német László és Kis János, majd 2 év múlva Báró Lakos János vezetésével. Pesten 13 törvénygyakorló állt össze gr. Cziráky Antal elnöklete alatt 1792-ben. A pesti kezdeményezést Szabolcs vármegye 200 Ft-tal, s a Hajdú városok is támogatták. Pozsonyban a növendék papság alakított társaságot Gánóczi Antal, Péczeli József, Fejér György, Döme Károly vezérletével. Nagyenyeden 19 ifjú kötött szövetséget 1792ben. Az eszmét amit Bessenyei és Révay országos méretűvé tett Decsy Sámuel „Pannónia Féniksz" (1790) című munkájában hirdette tovább. Decsy az általa elképzelt társaság fő feladatának - francia mintára - a magyar nyelv szótárának elkészítését jelölte meg. 63 61 A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. I. köt. 1833. 62 SZELESTEI N. L. 1989.114. 63 KOSÁRY D. 1979. 341-354.