Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

grammatika elkészítése, valamint a magyar nyelvű könyvírás ösztönzése és recenzálása. Bessenyei eszméin felbuzdulva az ország számos pontján indultak el társaságalapítási próbálkozások. Elszórt nyelvművelő kezdeményezések, mint Bod Péter példáján láttuk, már Bessenyei előtt is voltak, de a nyelv pallérozásának intézményszerű gondolata csak Bessenyei után valósult meg. Érdekességképpen említhetjük meg azt az erdélyi próbálkozást, amit csak az „Öt-férfiak" társasága néven ismer a történettudomány.

54 A társaságot alapítani kívánó „Öt-férfiak" közül csak gr. Teleki József személyét ismerjük, mivel az 1770 körül született tervezet egyedül őt említi meg név szerint, mint a társaság pénztárosát és a jegyzőkönyvek vezetőjét. A társaság célja a felvilágosodás eszméinek terjesztése a magyar nyelv művelésén keresztül. Az, hogy valóban létezett-e a társaság, vagy csak tervezetben volt meg, nem lehet tudni, viszont Teleki József személye

55 azt feltételezi, hogy komoly szellemi erők szándékáról volt szó. A tudományszervezési kísérletek elveiben bekövetkező fordulat természetesen nem feltételezte eleve a kizárólagosságot. Bél Mátyás honismertető hagyományait követők akadémiai próbálkozásaival is találkozhatunk még az 1780-as években. A béli modellből táplálkozott Batthyány Ignác 1786-ból származó tervezete is,

56 mely szerint Magyarországon két tudós társaságra lenne szükség: az egyikben csak papok lennének a tagok. Ezen egyházi társaság célja az egyháztörténet művelése. A másik társaság világi, Societas Assiduorum néven a történettudomány fő bázisa lenne. Kovachich Márton György tudományszervező igyekezete is ehhez a vonalhoz köthető.

57 1780-ban jelent meg az első magyarnyelvű újság, a Ráth Mátyás alapította Magyar Hírmondó. Az ekkortól kibontakozó magyar nyelvű sajtó fontos szolgálatokat tett az akadémiai eszme folytonos ébrentartásában.

58 Az akadémiák és az újságok kapcsolata nem új keletű, hiszen az európai akadémiai élet számos újságot hívott életre. 54 ENYEDI S. 1985. 782-788. 55 1759-62 között az irodalom és tudomány kedvelő Teleki gróf európai körutazása alkalmával, Franciaországban megismerkedett Voltaire-vel, d' Alambert-el, és a kor francia tudományos elitjével, a felvilágosodás európai élvonalával. Lásd: TOLNAI G. (Szerk.) 1987. 56 JAKÓ Zs. 1991. 353-375. 57 WINDISCH É. 1968. 90-143. 5« KÓKAY GY. 1981. 35-40.