Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

vé, minden tudomány kifejezésére alkalmas nyelvvé. Bár elszórtan találunk a század elejétől kezdve magyarul író tudósokat, - szinte kizárólag protestánsok - sőt az 1730-években, Pozsonyban nyelvművelő társaság megalapítására is kísérletet tettek, de a magyar nyelv ügyének mozgalommá érése csak a század második felében válik jelentőssé. Ebben a sorban az első Bod Péter volt, aki 1760-ban „Az isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotjának históriája" című művében így ír: „Bizonyos az, hogy szerettem volna én kivált az embereknek neveket a magyar nyelvnek folyása szerint előadni, de úgy, ha előbb egynéhány értelmes emberekkel egyet érthettem volna, ezen dolog iránt. Mert másképpen ennek több haszna nem lett volna, mint Apáczai Tsere János fáradságának, a ki majd mindenféle tudományokhoz tartozó szókat magyarul adott elő, melyben őtet vagy senki vagy igen kevesen követék. E végre azért igen jó volna tudó emberekből álló Magyar Társaságot a magyar nyelvnek ékesgetésére mint más nemzetekben vagyon felállítani."

39 Bod Péter, már 1756-ban nyelvápoló és kéziratkiadó társaság felállítását szorgalmazta, amelynek tagjai az ország minden részéből lennének. Ezt az elképzelését egészíti ki az 1760-as tervével.

40 A 18. század közepétől azonban nemcsak a nyelvi mozgalom bontogatta szárnyait, hanem a már említett katolikus reformmozgalom erősödésével a felekezeti különbségek is tompultak, az állam elvei ellenére is. Megindultak a levelezések, tapasztalatcserék az ország különböző vallású tudósainak körében, így az eddig egymás eredményeinek közlésétől mereven elzárkózó protestáns és jezsuita forrásgyűjtő iskola között is. Ez a folyamat a jezsuita rend háttérbeszorulásának is köszönhető volt. 1763-ban Kollár Ádám, a bécsi császári könyvtár őre tervezetet írt egy magyarországi tudós társaság felállítása ügyében.

41 A tervezett társaság a természettudományok, a gazdaságtan és a történelem művelésére jött volna létre. Alapszabályai szerint a tagok bármely rendből és vallásból származhatnak, a művelni kívánt tudományt a társaság az egyénre bízza. A tagok havi rendszerességgel beszámolnak kutatásaikról a társaságnak. A társaság elnöki és titkári tisztét szava39 A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. I. köt. 1833. 40 R. VÁRKONYI Á. 1975.17. 41 KOSÁRY D. 1996. 563.