Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

bekapcsolódott volna. 31 1740-ben Mária Terézia került a birodalom trónjára és a protestáns tudósok szervezkedései, kezdeményezései még nagyobb ellenállásba ütköztek, mint eddig. Jó Példa erre Perliczi János tervezete 1742-ből. Perliczi elképzelése szerint Magyarországon az orvostudomány előmozdítása érdekében orvosi főiskolát kell Sel­mecen, vagy Pesten létrehozni. 1751-ben a helytartótanács a tervezet­tel szemben azt javasolta a királynőnek, hogy a nagyszombati katoli­kus egyetemet bővítsék ki egy orvosi karral. A javaslatot Mária Teré­zia elfogadta és 1769-ben beindult Nagyszombaton az orvosképzés. 32 A hazai protestánsok világosan látták a birodalmi politikai céljait és a sikertelen kezdeményezések egy időre vissza is vetették a tudo­mányszervezési kísérleteket. A hazai tudományos élet ezért, mint a század elején csak az egyének dimenziójában mozgott és nem vált a szervezett tudományos műhelyek fejlődést gyorsító közös munkájá­vá. Némi elmozdulást csak az 50-es, 60-as évektől tapasztalhatunk, de az sem érintette a protestánsokat. A birodalom merev, a fejlődést visszatartó politikájában a század derekától egyre jobban előtérbe ke­rült a katolikus reformmozgalom. 33 Mivel a reformmozgalom a kez­deti felvilágosodás eszméiből táplálkozott, ugyanazokat az elveket kezdte hirdetni, mint a pietizmus a század elején: a skolasztika és a jezsuiták elleni harc, racionalizmus és a laicizált tudományos élet megszervezése. A Rómából elindult reformkatolicizmus eszméit fel­karolva a birodalom arra tett kísérletet, hogy a kezdeti felvilágosodás eredményeit részben elfogadva, a már nehezen tartható merev, feu­dális uralmát új köntösben tálalva továbbra is fenntartsa. Mégis ered­ményként könyvelhető el, hogy a birodalmon belül a szellemi élet, ha nem is pezsgett, de azért megmozdult. Ennek a német szellemi-iro­dalmi mozgalomnak volt a vezéralakja J. C. Gottsched 34 (1700-1766). Magyarországon, az ország központjában, Pozsonyban éreztette először hatását a szellemi életben történt változás. K. G. Windisch vezetésével megalakult egy tudományokat kedvelő társaság a Gesell­schaft der Freunde der Wissenschaften. A társaság 1752-es indulása után, 1758-ig szüneteltette működését, majd 1758 és 1762 között újra 31 SZELESTEI N. L. 1989. 79. 32 SZELESTEI N. L. 1989. 81. 33 KÓKAY GY. (Szerk.) 1979. 58. 34 MÁDL A. 1968.

Next

/
Oldalképek
Tartalom