Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

HŐGYE ISTVÁN Zempléniek az Akadémiáért és az Akadémiában

Hőgye István ZEMPLÉNIEK AZ AKADÉMIÁÉRT ÉS AZ AKADÉMIÁBAN A magyar tudós társaság létrejöttét közel fél évszázados készülődés előzte meg. Bod Péter, Bessenyei György és Révai Miklós társasági tervezeteit ismerték és pártfogolták Zemplénben is. A sárospataki főiskola tudós tanárai, valamint Sátoraljaújhelyen és Zemplén más településein alkotó művészek, tudósok munkálkodása, híre, neve országosan ismertek voltak. Révai Miklós 1790-ben elkészített akadémiai tervezetében már a jövendő tagok névsorát közölte, illetve javaslatot hozott a választandó személyekre, így a 40 rendes tag között találjuk Kazinczy Ferencet. A Nemzeti Múzeum megalakulása után és a Nemzeti Könyvtár berendezéséhez Zemplén vármegye 300,- Ft-ot adományozott „egy könyves Almáriom elkészítéséhez".

1 Az Akadémia megalakulásáig a fenti tudományos nemzeti intézményekhez kapcsolódtak azok az alapítványok, amelyek a magyar kultúra pártfogását, a magyar nyelv ügyének előmozdítását segítették, közöttük az 1815-től működő Marczibányi István alapítványa, a kiírt pályázatokra zempléni művek is születtek. Az 1825-i országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál felszólalására Széchenyi István nagylelkű felajánlására és az országgyűlésen jelenlévő és a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására nagy összegű támogatással segítő főurak között voltak zempléniek is. Az anyagi alapok megteremtése után, 1827-től gr. Teleki József elnökletével, a négy alapítóból és huszonkét tudósból álló választmány megkezdte működését, melyben zempléni tagok: Kazinczy Ferenc, Kövy Sándor, gr. Dessewffy József. A választmány megalakulásától, az 1830. november 17-ei végleges megszerveződésig Kazinczy Ferenc levelezésében jó adatokat találunk. 1829 decemberében Guzmics Izidorhoz írt levelében a következőket tudatta: „Tegnap vévén a nagy Széchenyi 1 Zemplén vármegye Levéltára Sátoraljaújhely (Zlt.) Loc. 225. No. 1633.