Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

vagy társzekér. Amíg ez 1802-ben a Buda-Miskolc közötti út 12 posta­távolságát (12x16 km = 192 km-t) 42 óra alatt járta meg, addig az 1825­tól éjjel-nappal közlekedő' gyorskocsi (delizsánsz), valóban gyorsabb volt, már csak 32 óra kellett a fenti távolságra. Az utazás útlevéllel történt, lehetőleg előzetes bejelentés, hely­foglalás és díjbeszedés után, a közismert utazási feltételek szigorú be­tartásával, amire a járatot kísérő conduktor felügyelt. Értéket, pénzt, ajánlott levelet 3 krajcáros feladó vevénnyel (Recepiss) adták fel. Ha a kézbesítést igazolni kívánták Retur recepiss-t kértek ugyancsak 3 kraj­cárért. (A tértivevény elnevezés Kossuth Lajostól származik, aki postás unoka volt.) A levél és gyorsposta díjszabás a Napóleon-elleni harcok idején többször emelkedett. Megnőtt a papírpénz forgalma, 1811-ben 1600 millió forintnyi volt forgalomban, mikor is a pénz értékét 1/5-ére szállí­tották le. 1 forint 12 krajcárt ért. Az adót és a só árát ötszörösére emel­ték. A postakocsisok 1817-től egyenruhát viseltek szolgálatban, és ez időtől kezdve lett kötelező a helységnév-bélyegző használata. Miskolc 1818-ban fekete lenyomatú: „V. MISKOLCZ", 1818-1843 között fekvő tojásdad bélyegzőben ugyanezt a jelzést használta, de a felirat alatt és felett szépvonalú rajzot készített a helyi vésnök. 1847-től kerek kétkö­rös bélyegző volt használatban. (1791-1793 között több rendelet jelent meg, hogy a postán feladott küldemények előoldalának a homlokrészén fel kell tüntetni a feladási helyet, amit ha a feladó elmulasztott, a fel­vevő postaalkalmazottnak kellett pótolni. Lipót nádor 1792. december l-jén Pesten olyan rendeletet adott ki, ha nincs a küldeményen a fel­adásának helye, és a feladó neve - akitől származik — a küldeményt nem szabad felvenni. Mivel a postások a kézírásos felírást megunták pótolni, bélyegzőt készíttettek és azt használták.) Szedliczky Józsefet halála után a királyi engedélyt megszerezve fia, István követte a postamesteri tisztségben. Jogvégzett, jó kedélyű, nőtlen lévén inkább adminisztrátorokkal dolgoztatott. A postai szabá­lyok 1818-ban szigorodtak, csökkentették a hivatalos küldemények fel­adására portómentességet élvezők körét, az elveszett ajánlott küldemé­nyekért, ha vevénnyel adták fel, 20 forint kártérítést fizettek a káro­sultnak. Szenzáció volt 1821. június 19-én, hogy Sándor orosz cár kilenc kocsiból álló kíséretével Kassáról jövet Miskolcon haladt át Eger felé. A postaállomásokon a lovak számát szaporítani kellett, a postakocsisok­nak egyenruhájukban kellett díszelegni. Szenzáció volt az is, hogy 1828-ban a Miskolcon átutazó Kazinczy Ferencet Miskolc érdekessége­it, (köztük a lányait) figyelve elbámészkodó kocsihajtó fia a kocsijából a

Next

/
Oldalképek
Tartalom