Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Eszenyi Miklós: Az ispotálytól a modern kórházakig

az egészségügy újjászervezésén.

8 1945 nyarától még egy évig igazgató, majd politikai okokra hivatkozva leváltották. Ez annyit tett, hogy első felesége Gömbös Gyula húga volt. Másokat is ért retorzió, pl. Szendi Balázst Szikszóra helyezték. A kórház 1945 nyarán kezdett visszaköltözni, a megbízott igazgató a Szabad Magyarország munkatársának elég szomorú képet vázolt. Mint mondta a műszerek megmaradtak, de pl. az ablakokat nem tudják beüvegezni, mert nincs üveg.

9 1949-ben 94 ágyas tüdőosztállyal bővült a kórház, majd 1952-ben felvette a Semmelweis Kórház-Rendelőintézet nevet. Ugyanebben az évben kezdődött a rendelőintézet építése, a kórház-rendelőintézeti egység 1976-ban jött létre. 1956-ban tartották a kórház fennállásának 100 éves ünnepét, ebből az alkalomból egy kiadványt is megjelentettek, s ez tekinthető a Borsodi Orvosi Szemle elődjének.

10 Az utóbbi évtizedekben a kórház számos osztállyal bővült, pl. krónikus belgyógyászat, fertőző osztály, ideggyógyászat, elmegyógyászat, mellkas sebészet, s elsőként létesítettek a megyében hospice-osztályt. A szegényápoldák Most egy kicsit kanyarodjunk vissza az időben. A rendes nyilvános kórház mellett működtek úgynevezett szegényápoldák is, az első 1867-ben jött létre, a mai Győri kapuban az Ifjúsági és Szabadidő Ház helyén. Városi kezelésben működött, alapítója Bükk Zsigmondné Sebe Teréz. Az I. világháború alatt a 10-es honvédlaktanyához tartozott. Az 1930-as években kb. 140-150 embert tudtak itt ápolni, illetve az Erzsébet Közkórházból itt helyeztek el 20-25 nem közveszélyes elmebeteget. Ugyanitt ápolták külön részben a vakokat és siketeket is. 1938-ban úgy nyilatkozott a polgármester, hogy az épület alkalmatlan a szociális és egészségügyi feladatok ellátására, ezért tervbe vették új szegényház építését. Mindezt meghiúsította a háború. Felszámolására csak az 1950-es években került sor. A járványkórház Időrenben haladva a Járványkórház alapítása a következő a sorban. A közkórháznak nagy gondot okozott, hogy a fertőző, ragályos betegeket hol és hogyan helyezzék el. Nem volt kellő hely a betegek elkü8 Eszenyi Miklós: dr. Jármay Gyula (1902-1992). Orvosi Hetilap, 1993, 134, 14, 755. p. 9 H. K.: Hiába várja a város vezetőinek támogatását az Erzsébet Kórház. Szabad Magyarország, 1945. aug. 19. 10 Gyárfás Agnes-Eszenyi Miklós: A borsodi Orvosi Szemle tartalomjegyzéke, név-, tárgy- és helymutatója 1958-1989. Kézirat, 1990. 1-2. p.