Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
A gyógyítás története - Eszenyi Miklós: Az ispotálytól a modern kórházakig
Az ikrek persze megunták a huzavonát és meghaltak. 6 Történtek más furcsa esetek is. Egy éjszaka a kórház főbábáját két pisztolyos, álarcos férfi elrabolta, bábatáskájával együtt kocsiba ültették. A szemét bekötözve ismeretlen helyre szállították, majd a kötést levéve egy gyönyörű szalonban találta magát, ahol egy fiatal lány szülését kellett levezetnie. Kapott 100 koronát, majd ahogy hozták, haza is szállították. A kórház vezetősége igyekezett nagy tudású orvosokat Miskolcra csábítani, így Fűrész Jenő bőrgyógyászt a berlini Virchow Kórházból, majd Szőllősy Móric szülészt és Vajda Géza szemészt. Megindult a laboratórium építése is, mely elkészültekor egyben az Országos Közegészségügyi Intézet miskolci fiókállomása lett, dr. Volkmann János vezetésével. Ugyancsak elkészült a röntgenosztály diagnosztikus helyiségekkel, kvarcszobával. Első főorvosa Kopári József. 1930-ban Köllner igazgató nyugalomba vonult, rövid ideig Vajda Géza megbízottként vezette a kórházat, majd 1931-ben a 29 esztendős budapesti klinikai tanársegédet, dr. Jäger Gyula sebészt nevezték ki igazgatónak. „... idekerülésekor kuszált állapotok uralkodtak, a kórháznak több, mint 450 ezer pengő tartozása volt. A régi épületek elöregedtek, de a kórház tíz osztálya között sem volt egység. A kórház átszervezése két úton indult meg: egyik a racionális vezetés és takarékosság, másik pedig a tanyagazdaság megteremtése. 17 holdon indult meg a gazdálkodás 40 elmebeteg munkaterápiájával. A második év végére már 160 ezer liter tejet, 30 ezer kilogramm burgonyát szállított a gazdaság a kórháznak, s ez állította helyre az egyensúlyt." 7 Dr. Jäger (későbbi magyarosított nevén: Jármay) igazgató nemcsak jó szervező volt, hanem kiváló tudós is. Számos tudományos cikket írt hazai és külföldi lapokban, londoni, római, bolognai konferenciákon adott elő, több könyve megjelent, s műszereket is kifejlesztett (Situskop, Doppelbrenner, dr. Jager-féle betegágy), s 1943-ban Debrecenben egyetemi magántanári címet szerzett. Ő maga is igyekezett nagyhírű orvosokat Miskolcra hozni, így került a szemészet élére Pelláthy Béla, a szülészetre Szendi Balázs, a bőrgyógyászatéra Rejtő Kálmán. A háború a kórházat sem kímélte: több épület elpusztult a bombázásokban, egy része járványkórházként üzemelt, majd orosz-román katonáknak volt hadikórház, míg a kórház betegeit, műszereit avasi pincékbe szállították. Jármay igazgató a vágselyei hadikórházban dolgozott, majd Molnár Erik miniszter mellett tevékenykedett Debrecenben 6 Jármay Gyula: Metamorphosis nosocomii nostri. - Kézirat, 1979. 35-36. p 7 Eszenyi Miklós: Kórház a város szívében. 135 éves a Semmelweis Kórház. ÉszakMagyarország, 1991. máj. 18.
