Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Gyarmati Béla: Színi élet Miskolcon a két világégés között

gyarsággal a százéves miskolci művészet méltó munkatársai akarunk lenni. Kiváló tisztelettel: Sebestyén Géza és társulata." A beköszöntő' szövegnél sokkal többet mond az elsó' három nap programja, melyet a 63 tagú társulat produkál.(Október 4-én - Trubadúr; 5-én - Bajadér; 6án - Lavotta. Az utóbbi, énekes színjáték díszelőadásban.) Százéves miskolci művészet? Igen, mert 1923 nemcsak a Petó'fi meg a Madách centenárium éve - ekkor ünnepli 100 éves fennállását a Miskolci Nemzeti Színház is. Hogy milyen volt ez az ünneplés, arról - a Keresztesy Sándor szerkesztette - emlékalbum tanúskodik. A szerkesztő' nevét hiába keressük irodalmi lexikonokban; Miskolc színészetének elsó' 20. századi kutatója irodai főtiszt volt a vármegyénél. Lelkes, derekas munkát végzett. A polgármester dr. Hodobay Sándor ekkoron. Természetes, hogy ő írja az előszót, de emléksorokat ír az albumba Horthy Miklós, József főherceg és még tucatnyi potentát - köztük neves írók és színészek is. A kor retorikája bombasztikus, „hazaffyas" s képzelhető, hogy Rákosi Jenő, vagy Zadravecz páter ezúttal is megnyomta a tollat. Nem véletlenül idézem hát Hevesi Sándor bejegyzésének néhány sorát: „Ma a színház - vidéken csak úgy, mint a fővárosban - sokkal többet jelent, mint a nagy háború előtt... A jó színház olyan mély hatással lehet egy társadalom fejlődésére, mint a jó templom és a jó iskola, de a rossz színház talán mindennél kárhozatosabb. Színházba sokan járnak, s amit ott látnak és hallanak: az lehet tanulság, lecke orvosság, de lehet méreg is. Tehát a színház műsora és ízlésbeli nívója a nemesebb rendű tartalom és a szép forma azok az értékek, amelyeken a színház társadalomnevelő és fejlesztő hatása megfordul." A Sebestyének tudták milyen a jó színház: megbecsülték a jó színészt, s nagyon tisztelték a közönséget. Ez volt messze ható sikereik titka. Magas művészi színvonalon szólaltak meg az operák, (az első két évben: 8-9 romantikus mű - száz előadásban) s a kritikákon kívül a szájhagyomány is utal a klasszikus drámák ciklusának néhány szép darabjára. De színre kerülnek Miskolcon (sokszor a fővárossal egyidőben!) a kortárs szerzők művei is. Móricz Zsigmond, Zilahy, Kosztolányi darabokat, illetve adaptációkat láthat a közönség. Többször is vendégszerepelt Miskolcon Beregi Oszkár, Hegedús Gyula, a Góth házaspár, Fedák Sári, Kabos Gyula, Lábass Juci. És milyen kitűnő erőkből állt a társulat! Sebestyén Mihály még évtizedekkel később is meghatottan mutatta azt az albumot, mellyel kedvelt tagjai - Mezey Mária, Kovács Károly, Pethes Ferenc, Bilicsi Tivadar, és a különösen megbecsült Ladányi Ferenc - emlékeztették a hajdani igazgatót és feleségét a régi szép, sikeres miskolci évadokra.