Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Gyárfás Agnes: Dombi Sámuel életműve. A miskolci bábák és bábaképzés

as évektől kevesebb az élve születettek száma. Száz év népmozgalmából az 1782-86. év volt a legkedvezőbb 100 év viszonylatában". A szülészet ügyén túl a gyermekgyógyászat kérdéseit is felkarolta Domby Sámuel és Borsod megyében európai színvonalú állapotokat te­remtett. A kor legnagyobb és méltán legnépszerűbb gyermekorvosa a svéd Nils Rosen von Rosenstein, aki a dajkaságtól a himló'n át a nemi betegségekig átfogó gyermekgyógyászati tankönyvet írt a kor színvo­nalán. Rosenstein könyvére Johann Andreas Murray angol orvos hívta fel Domby figyelmét, válaszolva a magyar orvosnak a himlőoltással kapcsolatos kérdésére. Murray németre fordította a rosensteini könyv ötödik kiadását és ezt ültette Domby magyarra, kiegészítve és hazai állapotokra finomítva. Minden bejegyzést D. betűvel látott el. Munkája tehát bővített és a magyar viszonyokra átdolgozott kiadás. A himlőol­tást Jensen fedezte fel illetve kísérletezte ki és 1798-ban tette közzé eredményeit. Gondoljuk meg, hogy Svédországban Rosen, Angliában és Németországban Murray, hazánkban Domby már az 1780-ass években végzett himlőoltást: a könyv XIII. fejezete a „Hólyagos himlőnek béoltá­sokról" szól. Arra is gondoljunk, hogy a fel nem tárt tudományos élet­művek hiánya miatt a hajdani orvosokat, bölcsészeket, természettudo­mányos vagy filozófiai szintű gondolkodókat a korszerűtlenség, az Eu­rópától való leszakadás vádjával illették. Saját tudatlanságunkat vetí­tettük vissza rájuk. Goethe mondása a fényről nemcsak az előremenetel szempontjából fontos. Fényt, több fényt a múltra is, s ettől világosabb a jövő útja. Az európai gondolat a nevelésről írt művében is otthonra talált. Idős korában fordította le a Fontos kérdés ... a gyermekek neveléséről című könyvet németről. A könyv Ballexserd genuai tudós műve, s ugyancsak több nyelven látott napvilágot a maga korában. Domby itt teljesen eltért az európai normáktól, elítélte az eredeti műben népsze­rűsített dajkaságot, kihangsúlyozta, hogy minden anyának magának kell hogy szoptassa gyermekét és nevelje, fürdesse, gagyogjon neki. Fellázad a koponyatorzítás ellen. A kisded és anya kapcsolatát két lant hangjának megszólaltatásával példázza, s ha mégoly egyformára légye­nek is felhangolva, „nincs közöttük olyan egység, harmónia mint a gyermek tagjai és az anya között". Erősen népszerűsíti a himlőoltást és Weszprémyre hivatkozva bizonygatja, hogy a törökök évezredek óta gyakorolják a himlőoltást és nem haltak el gyermekeik. Ő írta le első­ként az életmód szót, vezette be a lebetegedés helyett a szülést. Megha­tározta az ortopédia fogalmát és szükséges voltát. Az érzékelést külső érzékenységnek nevezi. Leírta a nevetést, mind fiziológiai, mind lelki vonatkozásban. Könyve műfaját is meghatározta: Az egészség megtartá­sának tudománya névvel illeti. Ő találja ki a találmány szót, a tempe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom