Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Adorján Imre: Az üzemegészségügy története

1. A dolgozók gyógyító-megelőző ellátása kapcsán: a) a dolgozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálata, b) a járóképes dolgozók gyógykezelése, c) a keresőképesség elbírálása, d) egészségügyi felvilágosítás (egészségnevelés), e) gondozás. 2. Közegészségügyi-járványügyi tevékenység. 3. Elsősegély nyújtási feladatok 4. Rehabilitációs feladatok ellátása. Ezt a bő, mondhatjuk túlméretezett követelményrendszert csak úgy tudtuk ellátni, (gondoljunk akkor az egy orvosra jutó 10.000—15.000 dolgozóra), ha bevontuk a hasonló feladatokat vállaló más szervezete­ket, intézményeket is. így a Vöröskereszttel, munkavédelelemmel, gon­dozó intézetekkel együttműködve jelentős és hatékony főleg megelőzően szűrő feladatokat láttunk el. Végeztünk RTG szűréseket, Mandula-féle luesz szűrővizsgálatokat, trachoma és rákszűrést is. Mindezeket nagy tömegek részvételével. Ezekkel hozzájárultunk a luesz, tbc és más fer­tőző betegségek visszaszorításához. 1950-ben került sor a vasgyári tü­dőgondozó felállítására és munkájának megindulására. Ez tette lehető­vé, hogy már 1951-ben elvégezzük az első üzemi röntgenszűrést és be­vezessük a BCG oltásokat. 1951. május l-jén államosították az üzem­egészségügyet és a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának létszám­ba kerültünk, munkahelyünk és munkakörünk megtartása mellett. A szolgálatnak főleg részfoglalkozású üzemorvosokkal való bővülése szükségessé tette az egységes szemlélet és tevékenység kialakítását, ezért kezdeményeztük az Egészségügyi Szakszervezet keretein belül az üzemorvosi szakcsoport megalakítását 1952. évben, melynek elnöke dr. Krajnik Mór lett, titkára én lettem. Ekkor szerveztük és tartottam az első üzemorvosi tanfolyamot, 60 fővel, melyek közül vizsgát tett 49 fő. Ezek később szakképesítést kaptak ennek alapján. Ezt követte még 5 üzem és bányaorvosi tanfolyam, melyekből kettőt Debrecenben az egye­temen tartottam. A kiképzett üzemorvosok száma több mint 300 volt. A tanfolyamok színvonalát és igénylését mutatja az, hogy egyetemi taná­rok, járási, városi főorvosok és számos más szakmával már rendelkező orvos vett részt azokon, nyert üzemorvosi képesítést. 1959-től bevontak az országos vezetőség munkájába és 1961. május 4-én az országos veze­tőség tagjává választottak, mely tisztséget 20 éven át, nyugdíjba mene­telemig viseltem. Ekkor az Észak-magyarországi Üzemorvosi Szakcso­port magába foglalta Borsod, Heves, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar megyék, Miskolc és Debrecen megyei városok és a MAV igazgatóság te­rületén működő üzemorvosokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom