Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Kis János István: A tudomány és a technika hatása a gyógyászatra

komputer betört az orvoslásba is. A betegek adatait, vizsgálati leleteit, kórlapját, zárójelentését, számítógépen írjuk és tároljuk. A számítógép különböző programok használatával alkalmas az irodalmi kutatásokra, az alapkutatásokra, és a távlat végtelen. A tőlem fiatalabbak pontosabban ismerik mi az Windows 95, a Medline, az INTERNET. Előadásom elején ismertettem Morton 1846-ban végzett éternarkózisát. Az aneszteziológia és az intenzív terápia 150 év alatt igen sokra jutott. Az új érzéstelenítő és altató szerek mellett fontos technikai feltételek is szükségeltettek kialakulásához. Trendelenburg 1871-ben végezte az első intubációs narkózist, a módszer általános elterjedésére mégis 70-80 évet kellett várni. 1917-ben Boyle megszerkesztette az első altatógépet. A háború utáni súlyos gyermekbénulásos járvány után a betegeket un. „vastüdővel" lélegeztették, majd eluralkodik az intubációs gépi narkózis. A műtét utáni nehéz napokban az operált betegek, a politraumatizált betegek, a mérgezettek, vagy a szívinfarktust szenvedett betegek intenzív terápiás ellátása szükségessé tette az összes eddigi tudományos és technikai ismeret és eszköz birtoklását az intenzív szobákban. A betegek alapvető életfunkcióit figyelni, monitorozni kell. Az intenzív ágyon néha a beteget nehéz felfedezni a számtalan katéter, vezeték, gép, műszer, képernyő között, de mindezekkel az intenzív terápiás szakember olyan súlyos állapotú betegeket is képes életben tartani, sőt a véghez rohamosan közelítő tragikus sodrást megállapítani és visszafordítani, ami 30-40 évvel ezelőtt is szinte elképzelhetetlen lett volna. Új fogalommal kellett megismerkedni, az elektronikusan ellenőrzött beteggel. A tudomány és technika fejlődése, vívmányai átalakították az orvoslást. A gyógyítás, az orvoslás ezen eredmények segítségével juthatott el mai csúcsára. Ez a gyógyítási csúcs a diagnosztikai szakmák, a belgyógyászok, az aneszteziológusok és minden, az orvostudomány valamennyi ágát művelők segítségével teljesedhetett ki és a gyógyítás csúcsa a modern sebészet utolsó évszázada. A múlt század sebészetéről, a hasüregi szervek műtéteiről már korábban szóltam. Most a még újabb területeket kell vázlatosan érintenem. A mellüregben lévő negatív nyomás következtében, ha a mellüreget megnyitjuk, a beteg tüdeje összeesik és a beteg életveszélyes állapotba kerül. Ez a fiziológiai tény a mellüregi szerveket elzárta a sebészek elől. 1904-ben Sauerbruch nyomáskiegyenlítő kamrát szerkesztett, abban operált sikeresen mellűri szerveket. Méltán mondhatjuk, a mellkas sebészet úttörőjének. Európai első világhírű sebész volt. Élete végén súlyos érelmeszesedése, kétségbevonhatatlan tekintélye, sok hibával és műhibával járt, de az operáló kést még a náci vezetők sem merték kivenni kezéből. A Sauerbruch utáni mellkas sebészet sokat fejlő-