Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Kis János István: A tudomány és a technika hatása a gyógyászatra

jesztették a húgyúti rendszerre, az érrendszerre, a gyomor- bél traktusra, a légutakra stb. A sugárzás kétélű fegyver. 1925-től sugárvédelmi szabályokat alkottak. Az atomkísérletek és az atomtámadás szörnyű pusztítása után a sugárbetegséget, mint új terápiás nehézséget hozták az emberiségre. A radiológia továbbfejlődik. Bevezetik az izotóp vizsgálatokat és az izotóp kezeléseket, a pajzsmirigy és a daganatos betegségekben. 1958-ban Donald alkalmazta először az ultrahang-diagnosztikát, a fejlődő magzat vizsgálatára, de a módszer azóta a diagnosztikában kiszélesedett, a legtöbb szerv vizsgálható ultrahanggal. Nagy előnye, hogy nincs káros mellékhatása, így bármikor ismételhető. 1973-ban Cormach és Hounsfield kifejlesztették a komputer tomográfot, amellyel a test különböző részeinek keresztmetszeti képeit lehet előállítani és vizuálissá tenni. Diagnosztikai értéke igen nagy, hazai fogadtatása a lakosság és a hatalom részéről több helytelen következtetésre vezetett. Kellő információk hiányában a lakosok igénylik akkor is a vizsgálatot, amikor erre semmi szükség nincs, a hatalom képviselői pedig egyenlőségi jelet tettek az egészségügyi ellátás és a CT közé oly módon, hogy van CT, tehát az egészségügy ezzel rendben is van, másra nincs szükségünk. A CT újabb formája a spirál CT. A legmodernebb az MRI, a mágneses rezonancia vizsgálat, ami a CT-nél jobban leképzi a szervek kapcsolatát, a betegségek, daganatok kiterjedését, háromdimenziós képben. A PET segítségével pozitronemissziós tomográfia - az anyagcsere folyamatok három dimenzióban láthatók. Az elmondottak remélem érzékeltették azt a roppant fejlődést, amit a radiológia megtett az alapfelfedezéstől napjainkig. Az orvosi vizsgálat első mozzanata az inspekció, a megtekintés. A gyakorlott szakember már ekkor sok információt olvashat le betegéről. Természetesen ez a test felszínére és esetleg a szájüregre korlátozódik. Azért, hogy többet tudhassunk, láthassunk az emberi testről, a technika jött segítségünkre. 1851-ben Helmholtz felfedezte a szemtükröt. 1858-ban Czermák a gégetükröt, 1868-ban Kussmaul merev endoszkóppal a nyelőcsövet és a gyomrot tükrözte. 897-ben Killián bronhoszkóppal vizsgálta a légcsövet és a hörgőket. Jacobaeus 1920-ban elvégezte az első laparoszkópos, majd thorakoszkópos tükrözést. 1925-ben Hinselmann bevezette a kolkoszkópiát. 1932-ben Wolf és Schindler kifejlesztették a hajlékony gasztroszkópot. Hirschowitz a száloptikás gasztroszkóp feltalálója. 1956-ban Debray és Housset az endoszkópos leletről fényképfelvételt készítenek. A fotózás már az 1850-es években belépett az orvostudományba, a száloptikás műszerekkel kombinálva, majd a videotechnikával házasítva a lehetőségeket napjainkig maximálisan kiszélesítették. A tükrözések és az endoszkópok ma már nemcsak a megtekintést, a kórmegállapítást, a szövettani mintavételt szolgálják,