Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Kis János István: A tudomány és a technika hatása a gyógyászatra

orvostudomány alapjait. Pasteur a baktériumok felfedezésével olyan távlatot nyitott meg az orvoslásban, aminek hatását nehezen lehet pontosan körvonalazni. A bakteriológia az orvoslás, az ipari termelés, sajnos ritkán a háborúk szerves része lett. Semmelweis után 20 évvel Lister 1867-ben Pasteur felfedezése után kidolgozta az antiszepszis tanát és gyakorlatát. Munkájának az volt a vezérgondolata, hogy a genynyedést okozó csirákat, baktériumokat karbolsawal kell elölni. 1882ben Koch felfedezte a tuberkulózis bacilusát. Az egyik legpusztítóbb betegség megfékezése érdekében kifejtett küzdelem kiinduló pontjává vált az új ismeret. A sebészetet és a mellkas sebészetet művelő' specialistaként keményen fékeztem magam eddig és a sebészetről keveset szóltam. Tovább már nem hallgathatok. Az eddig elmondottak, az éternarkózis, a kórbonctan, az aszepszis és antiszepszis, a bakteriológia adták meg a lehetőségét annak, hogy az eddig gúzsba kötött sebészet - tályogmegnyitás, töréskezelés, végtag amputáció kiteljesedjék. Bevezetik a gőzsterilizálást, kialakítják a szigorú műtői szisztéma máig is használt kereteit. Korábban az számított „nagy" sebésznek, akinek véresebb, genynyesebb volt a ruhája. A sebész törvényszerűen vitte a fertőzést betegről-betegre. Ennek vége szakadt. Kocher Svájcban a pajzsmirigy műtétekkel lett világhírű és 20 évvel később Nobel-díjas. A kor legnagyobb sebésze Bécsben Billroth volt, aki kidolgozta a gyomorcsonkolások módszereit és sorba operálta a hasüreg szerveit. Haltsted Baltimorban először húzott a műtétek végzéséhez szigorú bemosakodás után gumikesztyűt. MacBurney 1889-ben beszámolt a féregnyúlvány, a vakbél gyulladásának műtéti kezeléséről. A 19—20. század fordulójához értünk. 50 év alatt az orvostudományban, a gyógyításban a tudomány és a technika segítségével több történt, mint az emberiség egész történelmében, de mindez még csak a kezdet. Az utolsó 100 év története, tudományos és technikai vívmányai minden képzeletet felülmúlnak. Eddig nagy vonalakban az időrendhez tartottam magam. A későbbiekben ettől el kell térnem, mert egy, az orvoslás, vagy a kórismeret megállapításához használt felfedezés útját napjainkig kell áttekintenem. Behring könyvet irt a diftéria és a tetanusz immunitásról, bevezette a fertőzések ellen a szérumterápiát. Hunter a fogeredetű gócfertőzésről értekezett. Landsteiner felfedezte a vércsoportokat. Baylis és Starling szerint a szervezetet a honnonok irányítják. Richet először irt az anafilaxiáról. Az immunológia első klaszszikusai Pirquet és Bordet voltak. Pavlov ismerteti a feltételes reflexet. Arneth a vérképvizsgálatokat az orvosi diagnosztika részévé tette. Wassermann a vérsavóból kidolgozta a szifilisz diagnosztikáját. Morgan megfogalmazta a génelméletet, meg kellett ismernünk a kromoszómá-