Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Hörcsik Richárd: A magyar protestáns iskolakultúra európaisága: a peregrinatio

Meggyőződésem, hogy a 18. században a protestáns peregrináció kiiktatásával az egész magyar művelődés és oktatás szegényedett volna meg. Már csak azért is, mert a „friss" európai filozófiai-teológiai eszmék jóval később hatottak volna Magyarországon. De többről is szó volt. Az Udvar merkantilista gazdaságpolitikájával és centralisztikus, abszolutista törekvéseivel szerette volna a Birodalom határait hermetikusan „minden külső, káros hatás elöl" lezárni. Ez éppen a peregrináció miatt hiúsult meg. Elég ha végigtekintenünk Debrecen, Pápa, Sárospatak, Nagyenyed, Kolozsvár; illetve Pozsony, Eperjes, Sopron, Kézsmárk, Nagyszeben kollégiumainak professzori-tanári karán. Alig van közöttük olyan professzor, akinek ne lett volna „peregrinus múltja". így nem is csoda, ha például a 18. század folyamán, a hazai felvilágosodás és racionalizmus fő fészkei éppen ezen Kollégiumok közül kerültek ki. Az sem véletlen, hogy a természettudományok oktatása terén is fontos eredményeket értek el ezek az intézmények. Végül az sem mellékes, hogy a reformkori Magyarország legfontosabb politikusai közül számosan tanultak a fent említett Kollégiumokban. S ezek a tanintézetek - a friss európai eszmeáramlatok bűvkörében - felnevelték azt a reformkori „nagy generációt" (Kossuth, Szemere, stb), akik - mint jól ismerjük nemzetünk történelmét - a nemzet egészét előrevivő tevékenységet fejtettek ki a 19. század folyamán. A 18. században tehát az Udvar sorra hozta megszorításait, tiltásait. Mégsem csökkent a külföldi egyetemeken beiratkozott diákok száma. Hogyan volt ez lehetséges? a) Elsőként az engedély nélkül kiutazókat kell megemlítenem. A határon kereskedő vagy más polgári személynek öltözve jutottak át. b) Másodszor, azok a diákok akik egy évre kaptak engedélyt, önkényesen meghosszabbították a kinttartózkodásukat. c) így nem ritkán egy egyetem helyett - szinte beutazták egész Európát. Egy-egy akadémián nem hallgatják végig a félévet, hanem más egyetemekre mennek át. d) Végül a diákok azzal is kijátszották az Udvart, hogy a passusban előírt akadémia helyett „tilalmas" egyetemeket kerestek fel (Poroszországban!). A peregrináció kérdésében végül is az 1791. évi 26. tc. hozott viszonylagos megnyugvást, amikor azt mondta ki: „tanulmány céljából külföldi akadémiákra és minden akadály nélkül menniök és részökre / 23 alapított ösztöndíjakat elfogadniok szabad legyen."! 23

CJH. 1740-1835. évi törvénycikkek. Bp. 1901. 173. p.