Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Kocziszky György: A kialakítás alatt álló városfejlesztési stratégia várható hatása a következő évtizedekre

Szociális tendenciák 2. táblázat 1. Miskolc-város szociális helyzete az elmúlt öt évben fokozatosan romlott. Ez alapvetően a termelés visszaesésére, a tömegessé vált munkanélküliségre, az aktív keresők számának csökkenésére vezethető vissza. A nehéz anyagi körülmények között élő családok száma nőtt a városban. „Új szegényként" jelentek meg a munkanélküliek, továbbá mindazok a családok, ahol egy vagy több családtag feladata a kereső munkás (nyugdíjkorhatár előtt ment nyugdíjba, rokkant-, özvegyi nyugdíjas, vagy a háztartásba húzódott vissza). A gazdasági élénkülés érdemben csak az ezredforduló tájékán éreztetheti hatását ezeknél a családoknál. 2. Az 1996. április 18-ával életbe lépett szociálpolitikai intézkedések hatására valószínűsíthető, hogy a rászorultak száma növekedni fog, és megemelkedik az önkormányzati támogatások iránti igény. A változás egyrészt tovább növeli a Szociális Osztály jelenleg is túlterhelt (70.000 ügyirat/év) ügyfélforgalmát, másrészt a támogatási rendszer megváltozása miatt nő az igény a szociális intézmények iránt. 3. Az veszélyeztetett kiskorúak száma az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett. A veszélyeztetettség okai között egyre nagyobb részarányt képviselnek az anyagi, környezeti és magatartási veszélyeztetettségi okok. Új gyermekvédelmi törvény (1996) szerint a gyámhatósági rendszer alapjaiban átalakul, s ez érinti a jelenlegi gyermekvédelmi-gyermekjóléti rendszert, a Miskolci Gyermekváros fejlesztését. A várható gazdasági növekedés érdemben csak az ezredforduló tájékán érezteti hatását ezeknél a családoknál. 4. A demográfiai (sokgyermekes) okokra visszavezethető szegény családok életkörülményei minimálisan, az infláció mértékében tovább romlik.