Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A mai Miskolc és az elkövetkező évtizedek - Kobold Tamás: Miskolc város a harmadik évezredben

sára kezdeményezte a három település; Miskolc, Hejőcsaba és Diósgyőr a közigazgatási egyesítést. Az egyesítésre csak a II. világháború után került sor. A II. világháború újabb változásokat hozott a város életében. A város a kohászat és a gépgyár újjáépítése és bővítése révén a nehézipar egyik hazai bázisa lett. 1961-ben az LKM adta a magyar nyersvas termelés 40%-át, a hengerelt acéltermelés 28%-át, a nehézipar szakemberigényét pedig az 1949-ben alapított Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemnek kellett biztosítani. A város a hatvanas és a hetvenes években a kor ízlésvilágának megfelelő lakótelepekkel, kereskedelmies középületekkel gyarapodott. Az iparosítási programot kísérő bevándorlás eredményeként a lakosság száma az 1930-as 61559-ről 1949-re 109124-re, 1980-ra 213274-re növekedett. Miskolc a századelő iparoskereskedő-tisztviselő városból iparvárossá alakult, Nagy-Miskolc minden második lakója újonnan került a városba. A rövid történeti áttekintés után a humán adottságról kívánok szólni, szintén röviden, A város lakosainak száma néhány történelmi pillanattól eltekintve folyamatosan nőtt; 1980-ra elérte a 213274-et. 1996-ra Miskolc lakóinak száma 193 500-ra csökkent. A munkaképes korban lévők száma a megyében 398 000, ugyanez Miskolcon 98 000. Sajnálatos tény a város öregedése, szülések számának csökkenése. A népesség szempontjából meghatározó 15-39 éves korosztály az össznépesség 38%-a 1986-ban, 1995-ben 35%. Az iskolázottság szintje az eltelt évtizedek alatt ugyanakkor folyamatosan emelkedett. Miskolc romló gazdasági helyzete ellenére is jó alapfokú oktatással, országosan is jegyzett középiskolákkal, nemzetközileg ismert egyetemmel rendelkezik. A legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők száma 1995-ben megközelítette a 30 %-ot. Legszembetűnőbb az egyetemet végzettek magas száma. A gazdasági változások nem hagyták érintetlenül az oktatást sem. A korábbinál fontosabb szerephez jutottak a pályaválasztásnál nagyobb mozgásteret nyújtó gimnáziumok. A hangsúly a magasabb általános műveltségre került, csökken az ipari és műszaki képzésben résztvevők száma. Ez a tendencia érvényesült az egyetemi oktatásban is, amikor a Jogi Kar 198l-es, a Közgazdaságtudományi Kar 1990-es és a Bölcsészettudományi Intézet 1993-as alapításával megindult a nevében is változó Miskolci Egyetemen a humán és a gazdasági képzés. A tömeges munkanélküliség megjelenésekor kialakult az átképző rendszer. A jelentős számú oktatásszervező társaság, középfokú oktatási intézmény, az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ és a Miskolci Egyetem biztosítja a gyorsan alkalmazkodni képes, sokszínű átképző hálózatot.