Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Stipta István: A Miskolci Jogakadémia jelentősége a régió jogászképzésében

Ebben a korszakban nyert tanári állást Zsedényi Béla, Szontágh Vilmos és Surányi - Unger Tivadar. Az utóbbi gazdaságtörténeti tankönyvének zajos nemzetközi sikere nyomán 1929-ben meghívást kapott a szegedi egyetemre. A város és a jogakadémia közötti viszonyt alapvetően befolyásolta, hogy a beiratkozott hallgatók közel harmada miskolci lakos volt. Az adott évtizedben itt tanult 3167 akadémistából meglepően nagy számban jöttek Pest megyéből (751), és sokan az északkeleti régió törvényhatóságaiból. Az evangélikus jogakadémia hallgatóinak 42%-a katolikus, 26,5%-a református, 15,4%-a izraelita vallású volt. Az evangélikusok 14, 9%-ot képviseltek.

10 A jogakadémia tanári kara a „tudományszabta célok mellett s korlátain belül" a harmincas években is szolgálta a városi érdekeket. Bruckner Győző a városi törvényhatósági bizottság választott tagja volt, hasonló szerepet töltött be Zsedényi Béla is. A történelem — úgy tűnt - még egyszer esélyt kínált a felvidéki visszatérésre. A jogakadémia irattárában „ szigorúan bizalmas" jelzéssel ellátott néhány magánlevél arra utal, hogy az 1938-as területvisszacsatolás után Bruckner Győző az áttelepülést szervezte. Az általa megkeresett jogakadémiai vezetők eltérően ítélték meg a jövőt. Rácz Béla, a kecskeméti dékán azt javasolta, hogy a három felekezeti jogakadémia feláldozásával Kassán kellene egy állami felügyelet alatt álló főiskolát létrehozni. Az egri dékán, Óriás Nándor egy új kassai egyetem létrehozatalát pártolta, amely a jogi fakultásnak is helyet adna. A „jogakadémia problémáját is megoldó felvidéki egyetem „ ügyében írt levelekre nem érkezett kedvező válasz. 5. A következő, 1940-től kezdődő, 1944 őszéig tartó periódust a szervezeti leépülés időszakának tekinthetjük. Az 1940:XXVIII. tc. jogakadémiákról szóló rendelkezése a jövőben csak két évfolyam működését engedélyezte. A jogakadémiákon eszerint csak az első és második alapvizsgát lehetett letenni, a hallgató ezek után valamelyik egyetemre iratkozhatott át. A rendelkezés alól ugyan a minisztérium egyedi felmentést adott, a tanári kar számára azonban egyértelművé vált: biztos egzisztenciát a jogakadémia nem nyújt. Az 1939/40-es tanév elején Sztehlo Zoltán a debreceni egyetemen kapott tanári állást , a következő évben Schneller Károly került Szegedre. Szontágh Vilmos szintén ekkor nyert professzori kinevezést Deb10 Bruckner 899., 902. old. Az adatok Almanachok felhasználásával összeállított táblázata „A miskolci jogakadémia működésének második évtizede" c. dolgozatomban. Borsodi Szemle XXX. évf. 1985. 3. szám. 62- 63. old.