Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Stipta István: A Miskolci Jogakadémia jelentősége a régió jogászképzésében

Az egyházkerületi közgyűlés az egyházi autonómiát sértőnek és törvénytelennek tartotta ezeket a rendelkezéseket, és utasította a dékánt, hogy a megadott keretszámot hagyja figyelmen kívül. Az evangélikus egyház legmagasabb hazai testülete, az egyetemes közgyűlés is foglakozott a jogakadémia kérdésével, annak fennmaradását „közegyházi és nemzeti" ügynek nyilvánította. Ervei között szerepelt az itteni tanári kar kiemelkedő' munkássága és a felvidéki magyarság körében kifejtett nélkülözhetetlen kultúrmisszió.

6 A jogakadémia fenntartásában érdekelt volt az ősi pártfogói testület is. Bruckner Gyó'zó' beható egyházjogi kutatások alapján kimutatta, hogy az eperjesi evangélikus jogakadémia tulajdonosa és fenntartója ez a szerv volt. Az 1912-es pártfogói névsor alapján összehívott testület is a jogakadémia fenntartása mellett foglalt állást.

7 A fó'iskola létjogosultságának elismertetése terén fontos szerep jutott a volt eperjesi diákok által Budapesten, 1926-ban alakított Diákszövetségnek is. A híressé lett eperjesi tanárok és diákok között találjuk Berzeviczy Albertet, az MTA akkori elnökét, Ereky Istvánt, a neves professzort, Horváth Ödönt a Közigazgatási Bíróság tanácselnökét, Papp Józsefet, a budapesti ügyvédi kamara elnökét. Miskolc törvényhatósági bizottságának 1927. szeptember 29-i közgyűlése is szokatlan élességgel támadta a kultuszkormányzat elképzelését. Hodobay Sándor polgármester keserűen panaszolta, hogy míg Pécs, Debrecen, Szeged kultúrtörekvései eró's kormánytámogatást élveztek, Miskolcnak mindent a maga erejéből kellett megteremtenie. A város többször kért főiskolát, de sohasem kapott. Amikor végre „ a végzet szomorú intézkedése folytán úgyszólván véletlenségből" hozzájutott, épp a kormány meg akarja fosztani tőle. A fó'iskola nemzetközi kapcsolatait is igyekezett a létkérdés szolgálatába állítani. Bruckner Gyó'zó' 1926-ban az uppsalai érsek támogatásának megnyerése végett Svédországba utazott. A nemzetközi tekintélyű egyházi vezető' úgy nyilatkozott, hogy a jogakadémia megszüntetése a „ svéd nemzetnél is visszatetszést szülne". Nagyobb diplomáciai manővernek bizonyult Hindenburg megkeresése. A német birodalmi elnök 80. születésnapjára 1927-ben küldött távirat szerint a „Miskolcra menekült jogakadémiát a német nemzethez eltéphetetlen szálak" fűzik. A régi eperjesi kollégium elsó' rectora, Pomárius Sámuel Németországból jött, a tanárok többsége német szárma6 Hacker Ervin: Az egyházak szerepe a főiskolai oktatásban. Miskolci Jogászélet Könyvtára 27. szám, Dr. Szontágh Vilmos: A protestáns egyházak iskola-fenntartási jogát ért sérelem. Miskolc, 1927., Bruckner 89. old. 7 Bruckner Győző:Az eperjesi ev. Kollégium ősi pártfogóságának állásfoglalása a miskolci ev. jogakadémia kérdésében. Miskolc, 1928. 11. old.