Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Ruszoly József: Zsedényi Béla és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap

ségesei, a szociáldemokraták oldaláról 1945 után megnyilvánult vele szemben. 1991 tavaszán, amikor a rövid életú Szemere Bertalan Közművelődési Egyesületet a borsod-miskolci történetkutatások föllendítését célzó Szemere Bertalan Alapítvánnyá alakítottuk, melynek tőkéjét egyébként javarészt elvitte a szerencsétlenül „terjesztett" Szemere Bertalan és kora (1991), Zsedényi Bélának emléktábla mellett utcát is kezdeményeztünk: Javasoljuk, hogy az éppen előkészületben levő utcanévrendezés során nevezzenek el utcát Zsedényi Béláról, aki jogászprofesszor, közíró s városatya volt az Avas alján, 1944-45-ben pedig a legmagasabb államférfiúi méltóságokba emelkedett. ízig-vérig demokrata tudós és politikus volt, aki méltó arra, hogy a város szívében utca viselje nevét. Mivel a várostörténetileg egyébként újnak minősülő Korvin Ottó utca föltehetőleg amúgy is nevet cserél, szép lenne, ha ez, a Borsodból származó 19. századi nagy magyar hazafi, Szemere Bertalan utcájával párhuzamos utca viselné neki, századunk talán legjelentősebb, Miskolcról indult államférfijának a nevét [...].

10 Mint ismeretes, a Korvin Ottó utcából párját ritkító historikus „találékonysággal" Corvin utca (!) lett; hír szerint Zsedényi Béla is kapott volna valahol Vologda tájékán utcát, ám a miskolci közgyűlés utóbb a testvérvárosi érzékenységtől tartva visszatáncolt. Zsedényinek így máig nincs utcája szerette városában. Életútját némileg ismerő kutatóként ceterum censeo gyanánt ismételhetem: e városnak sürgősen pótolnia kell mulasztását! Ruszoly József: Zsedényi Béla emlékezete. Észak-Magyarország, 1991. máj. 18.