Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Ruszoly József: Zsedényi Béla és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap

sülni, minek magyarázata lapjának, a Felsőmagyarországnak a kétségtelen kormánypárti mivolta mellett Trianonnal való következetes szembenállásával: revizionizmusával magyarázható. A korábban egymással élesen szemben álló kormánypárti Felsőmagyarország és az ellenzéki hangvételű Reggeli Hírlap összeolvadásával 1935. július 15-én az addig is ez utóbbit szerkesztő Fehér Ödön szerkesztésében új lap indult, a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap (FRH), amelyből ő teljesen kimaradt. Hivatkozott védőiratában e magyarázatot adta: Közismert, hogy röviddel a választások után a Nemzeti Egység Pártja és a Kisgazda Párt között újra feszült légkör alakul ki, mert a Nemzeti Egység Pártja nem volt hajlandó megvalósítani a beígért választójogi reformot, és a hasonlóképpen beígért szociális program megvalósításához sem tette meg a szükséges lépéseket.'Ezek az események Miskolcon is felborították a politikai békét, melynek következtében közvetlenül a választások után közöltem a lap tulajdonosával, hogy nem vállalom többé a lap főszerkesztését. A tárgyalások cca. 3 hónapig húzódtak el, és azzal végződtek, hogy a lap 1935. év július 14-én megszűnését jelentette be.

4 Zsedényi Bélának 1939-ig semmilyen kapcsolata nem volt — Thurzó Nagy László szavaival - „a kormány zsoldjában álló" FRH-val ekkor, azonban ismét szükség lett rá. Fehér Ödön, az addigi felelős szerkesztő, zsidó lévén a második zsidótörvény értelmében a lapnak 1939. november l-jén be kellett volna szüntetnie megjelenését. Bródy Sándor Zsedényihez fordult segítségért, s ő, részint, hogy átmentse „e demokratikus sajtóorgánumot", részint hogy megmentse „a lap munkatársainak és munkásainak anyagi egzisztenciáját", átvette az FRH-t. Azon túl, hogy 1944. április 16-ai betiltásáig főszerkesztőként jegyezte a lapot, maga is írt bele. Amíg a cenzúra engedte (1939-1941), teljes névvel vagy jól ismert szignója (Zs.) alatt számos velős cikke jelent meg az FRH-ban; mint például a Szellemi mozgósítást (1939. dec. 10.); a Nagy feladataink előtt állva (1940. dec. 29.); A demokrácia válsága (1941. febr. 11.); a „Hivatásrendi parlament" (1941. febr. 23.); Az ifjúság szava (1941. márc. 11.) címűek. Ha óvatosan is, igyekezett föllépni a „divatos koreszmék" ellen, a „fióka Mussolinik és Hitlerek" jelszavas politizálásával szemben. Veszedelmesnek tartotta, hogy „a magyar nemzetállam közhatalmi szervezetének évszázadok próbáján képült fundamentumát, amely állami önállóságunknak és nemzeti függetlenségünknek talán egyetlen és legbiztosabb záloga - a történelmi magyar alkotmányt a Kárpát-Duna Ruszoly József, Három borsodi örökhagyó, 171.