Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Ruszoly József: Zsedényi Béla és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap

A Magyar Jogász Egylet jogtörténeti és római jogi szakosztályában halálának 40. évfordulóján, 1995. február 8-án ugyancsak megemlékeztünk Zsedényi Béláról. Eletének és pályafutásának e tömör, ám eddig legteljesebb összefoglalását - hivatkozva mások, így Boleraczky Loránd emlékezéseire is - a Hitel hasábjain tettem közre.

3 Zsedényi Béla életének és működésének monografikus földolgozása még így is sok kutatást igényelne. Hogy a fehér foltok csökkenjenek, magam ez alkalomra egyetlen miskolci polgármesteri iratcsomónak a bemutatását vállaltam annak illusztrálásaként, hogy a Miskolci Újságkiadó Részvénytársaság és Zsedényi Béla miként küzdött a város klaszszikusan liberális hangvételű lapjának, a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapnak a fönnmaradásáért, több mint két esztendőn át (1939-1942). 2. De ki is volt hát Zsedényi Béla? Életpályáját és utóéletét - mint egykori hallgatója, Pólay Elemér professzorom szokta volt mondani mogyoróhéjban ennyiben foglalom össze. Zsedényi Béla 1925. március l-jén a közjog, a nemzetközi jog és a politikatudomány rendkívüli jogakadémiai tanáraként került Miskolcra; a pécsi egyetemen való habilitációja nyomán 1928. szeptember 20-án rendes tanári kinevezést nyert; érdemeiért 1942 januárjában a kormányzótól rendkívüli egyetemi tanári címet kapott; a miskolci evangélikus jogakadémiáról 1944. január l-jén vonult nyugalomba, tért át az ügyvédi pályára. Többször volt prodékán, hat évig a kar jegyzője, 193738-ban a Miskolci Jogászélet szerkesztője. Egyházkerületi főjegyzőként az evangélikus egyházban is jelentős szerepet játszott. Főbb művei: Az alkotmányjogi reformok politikai problémái (1925); A törvényhatóságok képviselet az országgyűlésen (1927); A vacuum juris (1928) ; Új választójogot! (1931); A felsőház új jogköre (1938); A magyar alkotmányjogfejlődése 1918-tól 1938-ig (1939). E városban Miskolc szellemi élete és kultúrája c. monográfiájával (1929) tette le névjegyét, mely műve reprint formában érdemes lenne az újra való kiadásra. A város törvényhatósági bizottságába 1930-ban független demokrataként választották be, s bár pártjától pár év múltán eltávolodott, szigorú legitim (közjogi) alpokon nyugvó polgári demokratikus magatartása soha nem változott; a város közgyűlésének egyébként 1944-i föloszlatáságáig tagja maradt. Számos bizottság tagja, s a város 3 Ruszoly József: Zsedényi Béla emlékezete. Hitel, 1995. december ; 44-55.