Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Balogh Judit: Adalékok a miskolci ügyvédség történetéhez
ugyanez lett a gyakorlat. A polgári viszonyok között élő miskolci ügyvédség nem tudta elfogadni, hogy elvégzett munkája után az állam részéről ellenszolgáltatás ne illesse meg. Ez ellen a kamara többször tiltakozott. A miskolci ügyvédség száma a századforduló után lassan emelkedni kezdett. 1900-ban már 47 miskolci ügyvéd volt bejegyezve 17 . A létszámemelkedéssel azonban nem járt együtt a peres ügyek számának emelkedése, így az ügyvédek egy része hamarosan igen nehéz anyagi helyzetbe kerülve volt kénytelen munkáját végezni. Ezért az Ügyvédi Kamara közgyűléseinek visszatérő tárgyává vált az anyagi helyzet javítása, a lehetséges eszközök kidolgozása. Ezek közé sorolható a zugírászat visszaszorítása, továbbá az ügyvédi okirati kényszer bevezetése az ingatlanok tulajdonváltozásainál. A század első évtizedeiben az ügyvédi kar e jogos törekvései részben meg is valósultak. A századforduló ügyvédei a szakmai tevékenység ellátása mellett a város szellemi életének minden jelentős területén részt vettek. Az ügyvédek közéleti-politikai szereplésének legjelesebb bizonyítéka, hogy 1873-tól, az első polgármester-választástól kezdve a város vezetője 1901-ig ügyvéd volt, név szerint Losonczi Farkas Károly és Soltész Nagy Kálmán 18 . Ezen kívül számos ügyvédet választottak meg országgyűlési képviselőnek is. Az ügyvédek gyakran jeleskedtek az irodalomban. Többek között Soltész Nagy Kálmán a Miskolcot elpusztító 1878-as árvízről, Gencsi Samu Miskolcz város jövőjéről, Láng Lajos pedig az Ügyvédszövetség miskolci feladatairól jelentetett meg tanulmányt. A miskolci Ügyvédi Kamarának egy ideig saját lapjaként jelent meg a Miskolci Jogászélet, de elmondhatjuk, hogy a város napi sajtóját tekintve is a második világháborúig a legjelentősebb szerepet az ügyvédek vitték: helyi lapokat alapítottak, szerkesztettek, láttak el írásokkal (Miskolcz és Vidéke, Szabadság, Miskolczi Napló, Miskolcz, A Reggel). A társadalmi szervezetek létrehozásában szintén nem kevesebbet vállaltak magukra a miskolci ügyvédek. A Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület többek között az előbb említett Gencsi Samu, az „ékesszólású jogász", „Miskolc bölcse" Bizony Ákos, továbbá Horváth Lajos, Petró József, Kazai Mór és Nagy Kálmán szervező munkájának köszönhette létrejöttét. De ügyvédek segítségével alakult meg az első óvoda és sportegyesület is. 19 E század 20-as éveinek végén azonban a város lakossága és az ügyvédség korábban gyümölcsöző kapcsolata megromlott. A kialakult ügyvédellenes hangulat okát a kamara a köztisztviselők alacsony fize17 Szendrei V.: 461. old. 18 Dobrossy István: Miskolc. II. kötet. Miskolc, 1995. 11-21. old. 19 Szendrei V.: 643-646, 648. old.
