Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Balogh Judit: Adalékok a miskolci ügyvédség történetéhez

minust vagy elhalasztást kérjen, kifogást terjesszen elő, tanúkat és oklevélbizonyítást vonultasson fel, az ellenfél jogait vegye bírálat alá, bírákat és jegyzőket kiválasszon vagy visszautasítson, véleményt meghallgasson, fellebbezhessen, neki adjuk az in integrum restitutio kedvezményét,... és arra való felhatalmazást, hogy más perbeli képviselőt is állíthasson maga helyett".

4 A XVII-XVIII. században a perbeli képviselet a fennmaradt iratok, jegyzőkönyvek tanúsága szerint elsősorban a polgári ügyekre terjedt ki. Büntető ügyben eljáró képviselő nyomára sokkal ritkábban akadunk. Ekkor kevés számú ügyvéd működhetett a város területén, s így meglehetősen jövedelemező hivatás lehetett ekkoriban a védelem. A város fennmaradt régi jogkönyve, a Liber Niger,

5 amely az 1800 és 1861 közötti összes büntető eljárásban szereplő bűnös nevét, cselekményét és büntetését tartalmazza, alig utal ügyvédi működésre Az ügyvédek munkájának másik nagy területén, a perbeli eljáráson kívüli tevékenységben még a XVIII. században sem kizárólag ügyvédek voltak jogosultak részt venni. A peres felek jogvédelmén kívül szerződések szerkesztésére például a városi bírák és a nótárius is felhatalmazást kapott. Az ezek „ügyvédi" jogosítványainak megszüntetéséért folyó harc - mondhatjuk - évszázadokon keresztül meghatározó tényezője volt az ügyvédség fejlődésének. Procuratorságot, advocatusságot természetesen csak nemes viselhetett e korban, később pedig a honoratiorok alkották az ügyvédség nagy részét, akik éppen e tevékenységük és jogi műveltségük révén jutottak nemesi címhez. Ez az ügyvédközösség még nem szerveződött egységes ügyvédi karrá, bár az egyes ügyvédek egymással nagyon jó viszonyban voltak. Egy 1818-ban kiadott helytörténeti munkában olvasható, hogy ekkor több, mint harminc ügyvéd lakott Miskolcon, „egymás iránt táplált barátsággal, a népnek jó példát mutatnak arra, hogy a veszekedéseket, alattomosságot kerülje, ... mint az ügyek első bírái, sok ügyet kiegyenlítenek".

6 A XIX. század elejétől az ügyvédek száma növekedésnek indult. Ekkor szaporodtak fel a város és a diósgyőri koronauradalom között az úrbéri terhek megváltásával kapcsolatos perek. Ennek - a szűken vett ügyvédi tevékenységen kívül - nagy társadalmi-várospolitikai jelentősége is volt, ugyanis előrelépés volt a városnak az uradalomtól való elszakadása felé. 4 Kun: 22. old. Latinból fordította: dr. Huszti Vilmos. 5 Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata V. kötet 18001910. Miskolc, 1911. (a továbbiakban: Szendrei V.) 450-458. old. 6 Topographia oppidi Miskolcz. kiadó: dr. Benkö Sámuel, majd dr. Szathmáry József.