Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Szabó István: A polgári igazságszolgáltatás kialakulása Miskolcon

eljáró bíró.

21 Ezeken túl voltak földbirtokrendezó', haszonbérleti ügyeket intéző, csődeljárásban közreműködő bírók is. A miskolci királyi járásbíróság 12 bírával működött. 1871-ben a vádhatóság szerepét betöltő királyi ügyészségeket is felállították,

22 amelyeknek szervezete a bíróságokéhoz igazodott. Állandó ügyészi szervezet csak a királyi törvényszék, illetőleg a felette álló bírói fórumok mellett működött, a járásbíróságok oldalán csak ügyészi megbízottak voltak. Ennek megfelelően a törvényszék mellett Miskolcon is megszervezték a királyi ügyészséget, amely 1929-ben hét ügyészszel működött.

23 Felettes hatósága, a bírói szervezetnél említetteknek megfelelően 1918-ig a kassai, azután a debreceni királyi főügyészség volt. Ez az igazságügyi szervezet kisebb módosításokkal 1950-ig fennmarad, amikor alapvető változások következnek be. A négyszintű bírósági rendszert háromra változtatják, s a közigazgatási és igazságszolgáltatási területi beosztást egységesítik. (Ekkortól vannak megyei bíróságok). Lényegében ez a rendszer napjainkig fennmaradt. Mint köztudott Miskolc ma is mind helyi, mind megyei bírósági székhely. A konferencia előadói: dr. Kalas Tibor, dr. Balogh Judit, dr. Szabó István és dr. Stipta István 21 A Kereskedelmi Törvény (1875:XXXVII.tc.) szerint a cégjegyzékeket a királyi törvényszékek vezették. 22 1 871:XXXIII.tc. 23 Halmay-Leszih 387.0.