Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Novák István: Elnöki megnyitó

Két tényező segítette. Egyik: az ezerszázéves emlékezés mindent befedő palástja, a másik: a városi jogélet és jogi oktatás mérföldkövei. A tisztelgést és főhajtást kiváltó emlékezés önmagában aligha okozhatott bármiféle nehézséget, tétovázást. Zászlókat és térdeket meghajtani az adott utókor elemi kötelessége, mert gesztusaival önmaga megbecsüléséről tanúskodik. Jóval nehezebb a „mérföldkövek" helyes kiválasztása.. A konferencia - úgy tűnik - az itt ólálkodó buktatókat jó tempóérzékkel átlépte. Nem nyúlt vissza a városalapítási ősidők - egyébként is bizonytalan - adataihoz, megelégedett a múlt század közepének „startkövével" és mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás mozzanatait innen idézgette. A jogi oktatásban pedig kettős tükörrel dolgozott. Visszanyúlt a Miskolci Jogakadémia tevékenységéig, ugyanakkor bepillantott napjaink miskolci jogi oktatásának világába is. Az anyagfeldolgozás korántsem egyszerű feladatát a konferencia előadói sajátos empátiával és imponáló önmérséklettel abszolválták. Képesek voltak a gazdag matériából a téma jellemzőit kiemelni, ugyanakkor sikeresen ellenállni a „mindent elmondani"-akarás előadókat általában fenyegető és a legjobb szándékú konferenciákat is zátonyra futtató csábításának. Szabó István „A polgári igazságszolgáltatás kialakulása Miskolcon" című témája világosan láttatta azokat a hatásokat, amelyek a közigazgatástól elválasztott bíráskodás szervezetében és gyakorlatában Miskolcon is bekövetkeztek. Balogh Judit „Adalékok a miskolci ügyvédség történetéhez „ című referátuma nemcsak a szakmai fejlődés különböző stációiról tájékoztatott, hanem színes vázlattal szolgált a város ügyvédtársadalmának kulturális tevékenységéről is. Stipta István „A Miskolci Jogakadémia jelentősége a régió jogászképzésében" címmel adott átfogó, szakmai és társadalmi oldalról megvilágított képet az általa választott étmáról. Ehhez kapcsolódott Ruszoly József „Zsedényi Béla és a Felsőmagyar országi Reggeli Hírlap" című gondolatmenete, amely a közismert jogászprofesszort mint publicistát és hírlapszerkesztőt mutatta be. Végül Kalas Tibor „A Miskolci Állam- és Jogtudományi Kar másfél évtizede" címmel adott betekintést napjaink miskolci jogászképzésének sokoldalú, eleven és mozgalmas tevékenységébe. A történelmet idéző és az emlékezés főhajtását tanúsító konferencia hallgatóságát - csekély kivételtől eltekintve - azok alkották, akik a feldolgozott témák egy részének - a jogi oktatással kapcsolatos anyagnak maguk is résztvevői, alkotói, formálói voltak. Nem a „nagy idők nagy tanúiként, sokkal inkább az emlékezés szívet melengető érzéseinek birtokosaiként. Ez utóbbi minőség pedig - minden elismerést és érdemrendet meghaladóan - a történelem még élő „közkatonáinak" bizonyára méltán kijáró sajátja.