Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Velkey László: Kutatás a gyógyítás szolgálatában

- Ismerteti a katolikus és református gimnáziumokat s a magas színvonalúnak minősített elemi iskolákat. Ezen művének elsősorban nem orvosi, hanem várostörténeti értéke-érdekessége van. Tudományos értékűnek s kutatásnak tekinthető művének az a része, melyben pontos leírását adja egy teljes év időjárási adatainak (hőmérséklet, eső, stb.) Tökéletesíti ezen munkáját mikor 15 év adatait s megfigyeléseit foglalja össze, az 1802-ben Bécsben kiadott „EPHEMERIDIS METEOROLOGICA-MEDICAE" művében. Ezek alapján megállapítja, hogy: „Ha három dolog a levegő, az életmód és az élelem különböző a városok és tájak különbözősége szerint, akkor másként formálódik a lakosok vérmérsékleti típusa, tehát más kell legyen a gyógyítás módszere is" . Érdekes az a fejezet, melyben azon megfigyelését közli: „Kihez fordul a beteg". Az utolsó fejezetekben ismerteti az 1860-1881 közötti években nem természetes halállal meghalt eseteket, osztályozza az 1881. év betegeit. Egyéb munkái: „Nóvum fabris scarlatinae Genus" Bp. 1784. „A hólyagos himlőről való tanácsadás" . A tudomány területén úttörő, hogy az embert mint társadalmi lényt környezetében szemléli. Országos vonatkozásban mint klinikai kórboncnokot s mint orvos meteorológust úttörőként tartották nyilván. A pestisjárványok és egyre szaporodó szegénybetegek késztették a közvéleményt és a hatóságokat, hogy az ispotályokat bővítsék. A már XVIII. században említett Mindszenti Ispotályhoz 287 öles fundust adtak, 1760-ban a Tetemvár - a mai Petőfi - téren a császári katonák részére „nagy roppant Ispitalt építettek a császári katonák részére. Ez volt a nosokomium militare. 1787 óta 10 ágyas kórházat tartott fenn zsidó betegek számára Chevra Kadisa. A katolikus Ispotályon, a reformátusok és görögök xenodochiumán kívül, a megyei fogdában is volt 17 ágy a hajléktalan, elhagyott betegek részére. Ez együttesen mintegy 80 ágyat jelentett. 1730-ben szabályozták az ispotálymesterek feladatát. III. Periódus. A XIX. században érdemi változás következett be Miskolc és a megye orvos ellátottságában s ezzel a gyógyító s megelőző munkában is. 1847-ben megalakul 17 taggal a Borsod-Miskolci OrvosGyógyszerész Egyesület. Első elnöke Kun Tamás volt. A szabadságharc és a BACH korszak kényszerszünete után 1860-ben folytatta elkezdett tevékenységét az Egyesület: Miskolc-Borsodi Orvos-Gyógyszerész Egyesület néven. Ismét Kun Tamás elnökletével, őt követte többek között, ismételten Popper József, Ixel Samu, Markó László, Vajda Géza. A reformkori orvosokat nem a létért való küzdelem tömörítette Egyesületbe,