Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Farkas Ottó: A Miskolci Egyetem mint tudományos műhely

A kor szelleme és a társadalmi igény törekvéseinek jegyében hozta létre egyetemünk 1981-ben az Állam- és Jogtudományi Intézetet, mely 1983-ban Állam- és Jogtudományi Karrá alakult, 1987-ben pedig beindította a közgazdászképzést, ami 1990 óta Gazdaságtudományi Kar keretében folyik. Az 1992-ben létrehozott Bölcsészettudományi Intézettel pedig a humántudományok széles spektruma is gyökeret eresztett egyetemünk falai között. Mindezen folyamatok eredményeként — figyelembe véve a Dunaújvárosi Főiskolai Karunkat is - a Miskolci Egyetem napjainkban, 7000-nél több nappali tagozatos és a közel 10000 fős hallgatói összlétszám alapján, nem csak egyszerűen az ország harmadik és a vidék legnagyobb egyeteme, hanem egyben — leginkább megfelelve az universitas fogalmának és követelményeinek -, sokrétű és szerteágazó oktató munkája mellett és azzal szoros összhangban, olyan tudományos kutató műhellyé fejlődött, mely az egymástól kisebb-nagyobb távolságban lévő diszciplínák, egymással szorosabb vagy lazább kapcsolatban működő műhelyeinek alkotó közössége. A Miskolci Egyetem Miskolcon működő öt karának és egy kari jogosultságokkal rendelkező intézetének oktatási és kutatási feladatait 700 oktató látja el, akiknek munkáját közvetve vagy közvetlenül 860 alkalmazott segíti. Az oktató testületben négy akadémikus foglal helyet, 82 fő a tudomány doktora, 257 fő a tudomány kandidátusa, illetve Ph.D. doktor, 179 fő pedig egyetemi doktori fokozattal, illetve címmel rendelkezik, garantálva ezzel mind az oktatás, mind pedig a tudományos kutatás országosan és nemzetközileg is elismert színvonalát és eredményességét. Ezen kutatási tevékenység és teljesítmény főbb vonulatait és interdiszciplináris, majd diszciplináris tématerületeit szeretném az érdeklődők számára felvázolni a továbbiakban, vállalva annak kockázatát és ódiumát is, hogy - a megszabott időkorlát következményeként - a teljességre egyébként sem törekedhető ismertetésből fontos kutatási témakörök esetleg kívül rekednek, amiért az érintettektől előre is elnézést kérek. A tudományos kutatás természetéből következően számos interdiszciplináris kutatási feladat van, amely több szakterülethez kötődik és így nem kapcsolható egyetlen kar működéséhez. Ide tartoznak azok az alapkutatások is, amelyek eredményei a különböző szaktudományokban hasznosul. így például számos, a kohászathoz tartozó kutatást a kémiai kutatások alapoznak meg és ezen a téren jelentős eredmények születtek a fém- és sóolvadékokat tartalmazó nagyhőmérsékletű rendszerek kémiai, termodinamikai vizsgálata során.