Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Farkas Ottó: A Miskolci Egyetem mint tudományos műhely

FARKAS OTTÓ A MISKOLCI EGYETEM MINT TUDOMÁNYOS MŰHELY Tisztelt Konferencia! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tudomány jelentőségének, s a felsőfokú oktatási intézmények összehangolt oktató és tudományos munkája szükségességének felismerése - ha korszakonként, illetve időszakonként eltérő mértékben is - a történelmi múltba nyúlik vissza. A summa veritást kereső szellem már Arisztotelész, i. e. 335-ben, Athénban létrehozott Lykeion nevű akadémiáján életrehívta a tudományos anyaggyűjtés és feldolgozás intézményét. A középkorban az egyetem - az állami és egyházi hatalom mellett - a harmadik hatalom rangjára emelkedett a tudás eszmei értéke és a tudomány részbeni gyakorlati alkalmazása alapján. Az újkor egyetemei pedig már egyértelműen kinyilatkoztatták a tudomány művelésének és az oktatásnak - egymást kölcsönösen feltételező- szükségességét és jelentőségét. Mindezek alapján természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a tudomány egyetemi művelésével foglalkozó előadást napjainkban olyan ismert megállapítások kihangsúlyozásával bevezetni, melyek szerint a tudományos kutatás az emberi lét egyik kiemelkedően fontos tényezője, a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődés nagyhatású gerjesztője, a nemzetközi versenyképesség fokozásának, illetve fenntartásának, s a nemzeti önbecsülés megőrzésének alapvető feltétele - ma már közhelynek tűnhet. S hogy mégis ezt teszem, ez abból fakad, hogy tudománypolitikánk (ha van ilyen) olyan időszakában igyekszünk a kutató felelősségével dolgozni és alkotni, amikor egyre több jel mutat arra, hogy a tudománynak, mint a fejlődés motorjának meghatározó jelentősége mégsem tudatosul kellően az ország felelős vezető intézményeiben, s amikor a Magyar Tudományos Akadémiának azt kell megállapítania, hogy „ A magyar tudomány intézményrendszerének jelenlegi helyzetét az átmenetiség, a mind egyetemesebb bizonytalanság, a kedvező esélyek és lehetőségek, s a súlyosan kedvezőtlen, olykor fenyegető tények összefonódása jellemzi." Való igaz, hogy a gazdasági restrikció, a financiális bizonytalanság, az anyagi ellátottság és sok esetben a kutatási igény hiánya annak a jóvátehetetlen veszélynek a lehetőségeit hordozza magában, hogy a