Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
Tudományos élet Miskolcon - Czibere Tibor: Elnöki bevezető
1827. november 30-án a nádor által kinevezett választmány végezte el, amelynek elnöke Teleki József gróf, tagjai pedig az akadémia négy első alapítója és huszonkét tudós voltak. Az 1830. november 17-én végre megalakuló Magyar Tudós Társaság elnöke Teleki József és másodelnöke Széchenyi István lett, a többi három „első alapító" a huszonöt tagú igazgató-tanácsnak lett a tagja. A Magyar Tudós Társaság megalakulása előtt már a XVIII. században tevékenykedtek Miskolc városában többen a tudomány iránt elkötelezett személyiségek. Közöttük mindenképpen említésre méltó Benkő Sámuel Borsod megyei főorvos, aki megírja Miskolc orvosi helytörténetét, 1780-94 között orvosmeteorológiai megfigyeléseket végzett, és több szakmai tudományos értekezést írt, amiért külföldi díjat is nyert. Meg kell emlékeznünk a műszaki tudomány területén Vay Miklós hadmérnökről is, aki ugyan alkémistaként (mint egy miskolci szabadkőműves páholy tagja) kezdte, de végül is egy optikai találmányának elismeréséért 1787-ben a Royal Society a tagjai közé választotta (így ö az első magyar mérnök-akadémikus fél évszázaddal a magyar akadémia működésének kezdete előtt). Sok szállal kötődik városunkhoz Nagyváthy János is, egy miskolci kisnemes iparoscsalád fia, aki kézikönyvet írt az akkor korszerű mezőgazdasági módszerekről a gabonatermesztés és az állattenyésztés terén. Ennek köszönhetően hívta meg Festetics Gyögy gróf Keszthelyre birtokai jószágkormányzójának. Nemcsak mezőgazdasági szakírói, hanem a nyelvújításkori szépirodalmi tevékenysége is jelentős Lehetne folytatni tovább ezt a felsorolást, mert a kezdeteknek folyamatosan voltak követői mind a mai napig, amiről az egyes előadások majd részletesen szólnak. Csupán felvillantani kívántam néhány adatot a város tudományos életének múltjából, illusztrálandó azt, hogy volt kiinduló pontja mindannak, amire ma a város polgárai méltán büszkék lehetnek. Ma Miskolc hazánk egyik vidéki tudományos központja az ország sorrendben harmadik legnagyobb egyetemével, akadémiai bizottságával és ezek vonzáskörében működő könyvtáraival és más intézményeivel, ahol a legszélesebb körű tudományos munkák folynak: nemcsak a műszaki tudományok, hanem a humán tudományok terén is, az államés jogtudománytól kezdve a különböző bölcsészettudományokon keresztül a közgazdaságtudományig. A gyógyító tevékenység mellettigen magas színvonalú orvostudományi kutatások folynak a város kórházaiban. Az említett tudományterületeken mára már kialakultak az egyes intézmények között a legkülönbözőbb együttműködési formák, amelyek tulajdonképpen minden tudomány korszerű műveléséhez nélkülözhetetlenek. Városunkban a különböző területeken folyó tudományos kutatási tevékenységet a Miskolci Akadémiai Bizottság szervezésében igen élénk tudományos közélet övezi. Ez képezi a konferencia első előadásának témakörét.
