Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Kovács György: Szabad- és közművelpdés a Diósgyőr-Vasgyári Egyesület tükrében

második évben tudatára ébredt a könyv, az olvasás emberformáló ere­jének és megvetette az alapját annak a Diósgyőr-vasgyári olvasómoz­galomnak, mely most, egy évszázaddal később ma is él. 1895 október 2-án Meregalli Ede választmányi tag, későbbi elnök „...indítványozza, hogy a Jószerencse Dalkör minden hónapban szerez­zen be már most a megalakuló könyvtár számára 15-20 frt. erejéig kü­lönféle könyveket - tovább, hogy a könyvtár részére egy könyvszekrény is beszereztessék..." 1896 októberére már annyi könyvet vásároltak, hogy gondolni le­hetett a könyvtár megnyitására. Alkalmasabb helyiség hiányában egy­előre az újdiósgyőri Magyar Király kávéházban elhelyezett szekrényből kezdte meg a kölcsönzést Krámer Vilmos, az első könyvtáros. 1899 áprilisára Miskolcra is elérkezett a csoda, a „mozgó fény­kép." A Jószerencse Dal- és Önképzőkör vezetése 1906 szeptemberére tudott egy kinematográfot beszerezni, és ezzel útjára indították a leg­népszerűbb, legolcsóbb szórakoztató eszközt, a mozit. Ettől kezdve a Vasgyárban rendezett és szervezett minden műsort, táncestet megelőz­te egy-egy vetítés. 1913. szeptember 26-án az egyesület kezelésében a munkásétteremben megnyílt az első állandó filmszínház. Általában heti két alkalommal volt vetítés rendkívül nagy érdeklődés mellett. A vetíté­seken a sokoldalú Senger Gusztáv zongorázott. Több, mint ötven éven keresztül - a munkásétterem 1964. augusztus 1-én történt bezárásáig ­működött e helyiségben a Jószerencse kezdeményezése, a vasgyári mo­zi. Nem a közművelődés és nem az egyesületek érdeme, de a gyár fejlődése, a gyár vezetésének az előrelátása és gondoskodása a tanúsága annak, hogy 1913. októberében megérkezett Diósgyőr-Vasgyárba kul­tuszminiszter és a pénzügyminiszter leirata, melynek értelmében az or­szágban első alkalommal engedélyezték a nyolcosztályos szakirányú elemi iskola létrehozását. Az iskola szervezetét Pittroff Vencel főtanító dolgozta ki, míg a pedagógiai részt Keresztes Vencel főtanító állította össze. Minthogy ezideig a törvény még nem ismerte a nyolcosztályos népiskolát, a két felső osztály tanfolyam jelleggel működött. Az 1912. év végén jelentkező gazdasági depresszió az első világ­háború kitörése után tovább súlyosbodott. Az ipari vállalkozás, az épít­kezés szinte teljesen megszűnt, a munkások és alkalmazottak jelentős része katonai szolgálatra vonult be, a diósgyőri vasgyár 1914. évi ter­melése mélyen elmaradt az 1913. évitől. Az egyesületek rendszeres működése akadozik ,később meg is szakadt. 1915. április 24.-én a Jószerencse elnöke „...őszintén fájlalja, hogy több tagtársunk a bevonulás óta ott küszködik a harczok mezején és a lövészárkokban..." Mindkét egyesület anyagilag támogatta a Ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom