Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Környey László: A közoktatás, közművelődés intézményrendszere Miskolcon

A jelzett időszakra esik a város könyvtárhálózatának létrejötte: a megyei könyvtár, a műszaki egyetem szakkönyvtára, a szakszervezeti, majd 1959-ben a városi könyvtárhálózat kialakulása. 1957-ben kezdődik el a színház rekonstrukciója. Ekkor éli fénykorát a művésztelep (a magyar grafika jelesei itt munkálkodnak, kezdeményezésükre jön létre a Grafikai Biennale). 1967-ben nyílik meg a Galéria. 1963-ban Megalakul a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A kornak alapintézményei a művelődési házak voltak, amelyek az 50-es évektől eltérő számban és funkcióval napjainkig működnek a városban. Mielőtt a mai intézményrendszerünk működéséről szólnánk, szükséges a tanácsi irányítási rendszer néhány ellentmondásáról említést tenni. A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény, valamint végrehajtási rendelete jogilag és pénzügyileg bonyolult helyzetet és gyakorlatot teremtett. A rendszer ellentmondásossága abból adódott, hogy a tanácsokról szóló törvény a helyi tanácsok feladataként határozta meg az alapvető oktatási, kulturális, stb. szolgáltatások biztosítását, a feladatok ellátásához szükséges eszközrendszert, az intézmények egy részét (megyei könyvtár, levéltár, múzeumhálózat), a működtetéshez szükséges költségvetési tételeket a megyei tanács hatáskörébe tartotta. A szabályozás értelmében mindazok a közművelődési intézmények, amelyek megyei feladatot is elláttak, megyei irányítás alatt működtek. Kivétel ez alól Miskolcon is volt: a színház, amelyet a város üzemeltetett. Ez a szabályozás a megyei és a városi hatásköröket meglehetősen összekeverte és a mindennapi munkát megnehezítette. A városi érdekeket nem minden esetben lehetett érvényesíteni, de a jogi és pénzügyi eszközök sem voltak mindig biztosítva. így nyilvánvaló, hogy az intézményrendszer fejlesztése, funkciójának megváltoztatása nem csupán a városi szándékon múlott. Hasonlóan bonyolult volt az oktatásirányítás is, az alsó fokú oktatás a városokhoz tartozott, a középiskolák egy része szakminisztériumi, majd megyei irányítás alatt működött. 1981-től létrejött a kettős irányítás, amikor szétvált a szakmai felügyelet és fenntartás. Az 1990. évi LXV. törvény a megyei és a városi önkormányzat helyzetét, egymáshoz való viszonyát alapvetően megváltoztatta. A városi önkormányzat a megyével egyenrangú, partneri viszonyba került, önálló döntési jogkört és ehhez megfelelő eszközöket kapott. Miskolc Megyei Jogú Város 1991. január 21-i közgyűlése a város irányítása alá vonta a határain belül működő nevelési-oktatási intézmények zömét. Több megyei irányítású középiskolát is. Létrejött az ország egyik legnagyobb egységes közoktatási intézményhálózata, melynek 140 intézményét 54.102-en látogatták. Ezzel a város az 1991. évi